Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Strögen - Burgstall

1067-ben Altmann passaui apát az "ecclesia Stregen" tizedének egy részét az általa alapított Szent Miklós kolostornak adta. Ez az alapító oklevél azonban 1138/39-ből származó hamisítvány. A plébánia 1349-ben került az altenburgi kolostorhoz. 1135 körül Dietmar v. Strögen megjelenik Adelheid v. Wildberg-Hohenburg tartótársai között (UbE II, 722 f. 13. sz. melléklet). Továbbra is megjelennek más Strögenek, valószínűleg lovagok, mint például 1223 körül Hesso v. Strögen és 1290 körül Karl v. Strögen. Friedrich Reichzinger v. Strögen 1284-ben Gisela v. Sulz férjeként jelenik meg, így magyarázható, hogy 1319/35 között Konrad d. Sulzer itt birtokos volt. A templomot valószínűleg a huszita betörések során elpusztították, mert 1437-ben újra felszentelték. 1619-ben, a harmincéves háború kezdetén "lázadók" (a protestáns birtokok tagjai) feldúlták a templomot és a plébániát, a károkat csak 1661-ben javították ki.

St. Bernhardtól 2,1 km-re dél-délkeletre, Strögen központjától kb. 500 m-re délkeletre áll a messziről látható Szent Péter és Szent Pál plébániatemplom. A környező temetővel, az egykori plébániával és a szomszédos Meierhofgal együtt kiterjedt együttest alkot. Schwammenhöfer szerint a templom a 11. század végéről származó egykori vár területén áll. A templomkert és a temető fallal van körülvéve. ÉK-i, K-i és K-D-i oldalán feltehetően peremkerítések maradványai maradtak fenn. Schwammenhöfer 2 terepszintet említ, amelyek közül az egyiken ma egy mezei út fut, amely e sáncok szinte körkörös, koncentrikus szerkezetét követi. A helyzet különösen jól látható a légifelvételeken. Ezek megmutatják, hogy a plébánia és a Meierhof területe hogyan vágódik be a templomkert falának körívébe, ami valószínűleg a legbelső erődítési vonalat jelzi. Ezen újabb épületek és a nyugatra vezető út miatt itt már nincs nyoma az erődítésnek. A tereplépcsők területén kerámiatöredékeket találtak, amelyek Schwammenhöfer szerint a 12. századból származnak. A templomkert közepén álló templom román kori. A helyenként szabálytalanná váló falszerkezet valószínűleg a 12. század elejére való datálást indokolja.  A templomkert körítőfala, amely már nem különösebben magas a templom falazatával rokon, ami valószínűsíti a 12. századra való datálást. A fiatalabb falszerkezetű szakaszok egyértelműen kiemelkednek, és csak a késő középkorból származnak. 

http://noeburgen.imareal.sbg.ac.at/result/burgid/2290