Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kisboldogasszony római katolikus templom

Tolcsva legjelentősebb és legrégibb műemléki épülete a Bajcsy Zsilinszky u. 67. szám alatt levő gótikus plébániatemplom, melyet a még meglevő gótikus jellegű részletei alapján a XIV. században építettnek tekinthetünk. A hajó felezőjében, a déli részen találjuk a masszív, gótikus tornyot, melynek csillagboltozatos alsó szintje a hajóba nyílik. Oldalkápolnaként használják, s az északi oldalon ennek megfelelően ugyancsak kápolnát alakítottak ki.

A torony gótikus ablakain kívül szép mérműves ablakokat találunk a hajó déli, támpilléres oldalán is. A hajó Kelet-Nyugati irányú, azonban a nyolcszög három oldalával záruló szentély nem a keleti, hanem a nyugati oldalon található. A hajó keleti végét barokk-kori kórussal toldották meg, alakították át. Az északi oldalon a kápolna mellett sekrestyéből és oratóriumból álló toldalék található. A barokk-kori átépítést a torony fagalériája, zsindelyfedésű toronysisakja, a belső részletek barokk stílusa, a hajó fiókos-donga boltozata, a barokk sekrestye-ajtó mutatja.

A domboldalban, sokszögletű fallal körülvett kiemelkedő területen fekvő templom szabadonálló építmény. A kiemeltseget mutatja az is, hogy a templom bejárata előtti utcarész szintje 119 méteres tengerszint feletti magasságban van, míg a templom 124 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, s a település mind dél felé, mind kelet felé erősen lejtős területen terül el.

1536-tól 1671-ig protestánsok használták a templomot és a plébániát, de Báthory Zsófia II. Rákóczi György özvegye 1671-ben a Katolikus Egyház kezébe adta. 1705-11-ig még újra a reformátusok használták a templomot a szécsényi országgyűlés rendelkezése értelmében, majd I. József császár helyezte végleg a katolikusok tulajdonába.

A tolcsvai templommal kapcsolatban meg kell még említeni azt az 1806. márciusi eseményt, melyről több zemplén megyei forrás adott hírt. 1806 március hó 14-ről 15-re virradó éjszakán a templomban szállásolták el a Munkácsról visszafelé utazó szent koronát, melyet 62 tagú bandérium kísért ide.

1836-ban a templomot keleti irányba meghosszabbították. A templom berendezései a barokk kortól kezdve maradtak meg, 2 barokk mellékoltár, copf stílusú főoltár és szószék, a főoltárkép 1836-ból, mely Karl Wald műve és Szűz Mária születését ábrázolja, a szenteket ábrázoló színes ablaküvegek az adakozó nemesi családok nevét is őrzik 1936-38-ból.

A templom körül eredetileg temető volt, még ma is látható néhány sírhely és sírkő. A templomot mai állapotában is tekintélyes körítőfal övezi.

A templomon 1954-ben végeztek helyreállítási munkálatokat, melyek során a megdőlt toronysisakot kijavították ugyan, de a szép gótikus ablakrácsokat sajnálatos módon lemeszelték.

A templomban 2020 óta rekonstrukciós és állagmegóvó munkálatokat végeznek, mellyel várhatóan 2022 elejére készülnek el.

Forrás:

Joó Tibor - Zsóry József : Tolcsva műemlékei
Herman Ottó Múzeum Évkönyv 13-14. 1975, Miskolc / 211-240 oldal