Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nemesgomba templom

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - POZSONY VÁRMEGYE - POZSONY VÁRMEGYE KÖZSÉGEI monográfiájában: "Gomba, felsőcsallóközi magyar kisközség, 25 házzal és 190 róm. kath. vallású lakossal. E község első írott nyomát 1301-ben Magyar község határjáró levelében találjuk; de hogy a község sokkal régibb keletü, bizonyítja Szepesi Jakab országbírónak 1377 november havában kelt oklevele, melylyel igazolja, hogy Lajos király már a megelőző évtizedben Cseklészi Ruffi Ábrahám fiainak birtokrészét, egy várhelylyel együtt, Jakab deáknak és testvérének adományozta. 1383-ban Erzsébet királyné Kumperth fiainak itteni birtokait Miklós fia Jakabnak adományozza. 1388-ban e község Gombai Jakab nevében is említve van és 1389-ben Kumperth fia Péter fiai elhalálozása után, ez a Gombai Jakab kapta itteni birtokrészüket. 1492-ben II. Ulászló a birtokot részben csebi Pogány Péternek és alsóborsai Vizközi Andrásnak adományozza. Az 1553-iki portális összeírás szerint itt Aranyosy Kristófnak 2, Csorba Jánosnak 2, Zomor Jánosnak 1, Molnár Lukácsnak 1 és Beely Simonnak 1 portája adózik. Későbbi birtokosa Szelepcsényi érsek, majd a Forgách család, továbbá a báró Jeszenák, a Gál, a Molnár, a Hideghéti, az Udvarnoky és a Bertalanffy család. Most Welteni Wiener Rezső lovagnak van itt nagyobb birtoka és szép kastélya, melyet a mult század közepe táján az Udvarnoky család építtetett. E családról Jankovichra, majd Vass báróra és végre Freund pesti kereskedőre szállott, kitől a jelenlegi tulajdonos 1882-ben vásárolta meg. A Gombay családnak itt hajdan várkastélya is volt. Szelepcsényi érsek idejében e négy toronynyal megerősített várkastély még említve van. Némelyek állítása szerint a mai kastély a réginek egyszerűen csak az átalakítása. Szelepcsényi érsek itt 1666-ban u. n. hollandi posztógyárat állított föl. Egyháza már 1390-ben említve van. Templomának gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén". 

Ipolyi Arnold műemlékjegyzékében: "Gomba (Pozsony várm.). Régi plébániai egyházát említi a pázmányi jegyzék (Péterffy i. b. 271), valamint az 1390-ki okirat is (Cod. Dipl. X. 8. 314.). Jelenben a csötörtöki plébániának, melynek emlékkönyvei szinte még mint önálló plébániát emiitik, fiók egyháza. Régi kis kath. egyháza számtalan újításai daczára is, eredeti gót és valószínűleg későgót épületre mutat. Erre útalnak legalább háromszoros tagozással alakított, erősen elöszökő tömör oldaltámjai, tornya nyolczszögü gúlacsúcs-tetözete, szélem a négy kisebb hasonlón alakított mellék oldaltoronykával. Belül is ajtónyilásait a későgót laposan átmetszett hármaslevelü ív födi, s egyikét a horony és vesszőmü (Stabwerk) tagozat köríti. ívezete egyébként már teljesen hiányzik; most lapos födözet pótolja. Szentélye szinte a gótikában olykor kivételesen előjövő lapos, egyenes falú záródással alakíttatott. Az egész templomocska hossza — kivéve a homlokzaton tetemesen elöszökő toronyépület alatti előcsarnokot — belső világában 35', 6"; a szentély szélessége 12', 6", a hajóé 16', 3".