Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mezőcsávás, református templom

Bár az 1567-es regestrumban már Chyawas néven szerepel, keletkezésének pontos dátumát a történelem homálya fedi. A megyeközponttól 14 kilométerre északnyugati irányban fekvő falu Árpád-kori elődje egy Thormás nevű település lehetett a Rücs felé eső völgyben, amely a török harcok idején pusztult el. A törökök rombolták le a falu középkori templomát s a körülötte fekvő kőerődöt, amelynek egyenlőtlen nagyságú köveiből a mai templom falait rakták. A harangláb egyik gerendáján olvasható felirat szerint a torony építésének ideje 1570-re tehető, de, mivel szóbeszédre hivatkozik a felirat, a feltételezések szerint a harangláb korábbi is lehet. Az egykori mester faszegekkel fogta össze a gerendákat, zsindelytetővel fedte, négy fiatoronnyal, sisakkal ékesítette. A toronyba szász mesterek keze nyomán 1840-ben óra került, amely hosszú hallgatás után 2010 óta kongatja rendszeresen a múló időt. Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/

Mező-Csávás, mely község az 1567-i regestrumban Chyawas néven 9 kapuval fordul elő; ugyanezen néven találjuk Bethlen Gábor 1614. lustrájában is, mint egészen székelyek által lakott falut*. ... A csávási református egyház* igen szépen fekszik a völgyoszlás közt levő hegyfok tetőormán, itt – miként a templom feküdt, melyet ismét a kegyetlen Ali Pasha dúlatott fel 1661-ben, de megmaradt fala kiigazittatván, még a mult század elejéig szolgált, midőn anyagjával a most meglevőt épitették helyére. Forrás: Orbán Balázs - A Székelyföld leírása

Léstyán Ferenc  - MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK monográfiájában: 

MEZŐCSÁVÁS 1505-ben és 1507-ben jelentkezik először az oklevelekben. (Barabás: SZOKL. VIII. 213, 226.) Az 1567. évi regestrumban Chyavas néven 9 kapuval jegyzik. (Orbán: Székelyföld. IV. 195.) 1614-ben Bethlen Gábor lustrája is hozza. (Orbán: i.h.) 1602-ben már mai formájában, Csávás (C. Suciu: Dicţionar istoric.) fordul elő. A mai templom helyén régi középkori templom állott. Régi harangláb-gerendáján lévő felirat szerint, 100 éves öreg vallomása alapján, a harangláb építését 1570-re teszik. (Ref. Névkönyv.1896. 43.) 1661-ben Ali basa hadjárata feldúlja és felégeti a középkori templomot. Megmaradt falait kiigazítják és a XVIII. század elejéig használják. A század végére (1798-ban) új templomot emelnek, amelybe beépítik a régi köveit is. (Orbán: i.h.; Ref. Névkönyv. 1896. 43.; Benkő K.: Marosszék. 339.). A régi haranglábat, szintén a régi anyagából, még a XVII. században átépítik. „Közép-Erdélynek arányaiban legmonumentálisabb és legszebb fatornya. A népépítészetnek egyik gyöngye.” (Debreczeni: Erd. ref. templomok és tornyok. 13.; Balogh J.: Magyar fatornyok. 170.)

Reformáció előtti lakói katolikusok és a XVI. században lesznek reformátusok; a XVII. század közepéig csak reformátusok laknak az ősi templom körül, amint az Bethlen Gábor 1614. évi lustrájából is kitűnik. (Orbán: i.h.)

Az 1661. évi pusztítások nyomán a hívek egy része is áldozatul esik, mire a birtokosok új telepeseket hoznak a faluba.

A helynevek azonban a régi, XVI–XVII. századi lakosokról vallanak: Kölesér, Ménesaj, Mogyorós erdő, Porgolát, Ropó, Széles tövis, Vete kútja (SZOKL. VI. 405.), Hegyestető, Bakom, Nagyhegy, Nagyoldal, Káposztás csúp, Varjúszék, Beketáj, Tormás patak, Kerek halom, Nagykút. (Benkő K.: i.m. 337–338.)