Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ósinka dák erődített település

Ezt a Brassó megyei Ósinka melletti római kor előtti dák települést a helyi Grigore Dobrean ismerte fel. A település körülbelül 1 km-re a mai falutól délre helyezkedik el a Pleşu dombon. A területet három oldalról természetes módon védték, és csak kelet felé védte egy 4-5 méter széles sánc. Az 1978-ban végzett archeológiai kutatások során 6 lakást és 13 gödröt találtak. 5 felszíni lakás és csak egy beásott lakás 1,20 méter mélységben. Mindegyik fából készült, kör vagy téglalap alaprajzú és 12 és 17-18 m2 közötti alapterületűek.

Összesen, egy időben, a dombon 25-30 ilyen épület lehetett. A gödrök közül egy körte alakú az összes többi „vödör alakú”. Egyik sem volt tárolókamrának szánva, de sárga földet vettek belőlük az edények gyártásához. Az egyik ilyen gödör tetején egy ezüstszínű, Tiberius ezüstérmét találták (Kr. u. 14-37).

A lakások és gödrök leltára főként kézzel vagy kerékkel készített kerámiából áll. Az edények kelta típusúak. Sok edényt miniatűr. A minta, a paszta, a szín és más részletek alapján a kézzel készített kerámiák a Kr. e. III. század és a római megszállás közötti időszakra tehető. Valószínű, hogy a gyarmatosítás rövid életű volt. A helyi dákok a fazekasságra specializálódtak. Ezt a tényt a fent említett gödrök jelenléte és az egyik lakóhely bizonyítja.

Bár a kolonizáció kezdetei a Kr. e. IV. század elejére datálhatók, nincsenek Kr. u. 106 utáni nyomai a településnek.

Forrás:                                                                                                                                                                                                                        https://ran.cimec.ro/                                                                                                                                                                                                            Florea Costea: Aşezarea dacică de la Şinca Veche, judeţul Braşov

Ósinka barlangkolostor

Az ósinkai barlangkolostor barlangja egy homokkőbe vájt szentély, amelyet az idők során vésővel és kalapáccsal kiszélesítettek. A vésés nyomai a mai napig láthatóak minden falon.

A barlang eredete bizonytalan. Annyi bizonyos, hogy 1750-ben egy szerzetesekből álló közösség élt a barlangban. De nagyon is lehetséges, hogy az eredet sokkal régebbi, talán a dákok idejéből származik. Feltehetően ez a barlang istentiszteleti helyként, templomként szolgált a vaskorban

A barlang két zárt térből áll. Úgy tűnik, hogy a hátsó helységet később csatolták, mert úgy van kiásva, hogy az elsővel közös fal tökéletesen illeszkedik az első mögé.

A templom alaprajza pontosan követi a korakeresztény templom jellemzőit, hajóval, szentéllyel és oltárral.  Az oltár közepén egy 0,8 m széles és 0,6 m magas fríz található, amelynek belsejében egy rajzot őriztek meg, amely a Dávid-csillagot ábrázolja, egy 0,3 m széles, egyenlő oldalú háromszögekből álló hatágú csillagot.

Forrás: a település honlapja