Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentlélek eljövetele görögkatolikus templom

Zemplénagárd, tiszamenti magyar kisközség. Már a XIII. századbeli oklevelek említik Agaar néven. A XV. század elején két Agárdról tesznek említést, Kis és Nagy megkülönböztetéssel. Az Agárdi és az Agárdi Tőke család fészke, 1417-ben azonban az Agárdiakkal együtt a Nagytárkányi és Perényi családok is birtokosai. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga részét a leleszi prépostra és a rendházra iratja. 1487-ben a Széchiek is földesurai, kik birtokrészüket a Tárczaiaknak zálogosítják el. 1510-ben újabb birtokosa Csaloviti Horváth Péter, 1563-ban Makó János, 1584-ben a Járai Kéri család. 1592-ben Paczoth Ferencz királyi adományt kap Nagyagárdra. Kisagárd 1598-ban Tárkányi János özvegyéé, míg Nagyagárdon 1598-ban Korchma János, a leleszi prépostság és Báhonyi Márton is birtokosok. Ugyanakkor Kisagárdon Horváth Ferencz, Paczoth Ferencz, Agárdy János, Doroszlay György és Tolvaj Balázs voltak az urak, de a Doroszlayaknak és Tárkányiaknak Nagyagárdon is volt részük s velük együtt Eötvös Tamásnak is. Itt 1629-ben a ’Sennyeyekben új birtokosokra találunk, a kik ugyanakkor Kisagárdon is kapnak részeket. 1641-ben Laskay Jánosnak is van Agárdon része, míg Kisagárd részeire 1654-ben a Tárkányiak kapnak királyi adományt, kiktől 1688-ban ’Sennyey István (III.) örökli. E család birtokolja 1741-ig, a mikor a Dőry család kapja, melytől 1800-ban ismét a ’Sennyeyek birtokába jut, míg a másik részen a vallásalap, majd a leleszi konvent, továbbá a Szirmay, Ormos és a Tolvaj családok osztozkodnak. A községben a görög katholikus templom helyén már a XIII. század elején említtetik egy másik templom, melynek faragott koczkakövekből álló alapjára 1451-ben építették a mai templomot szent János tiszteletére.

Az egyházas helyekről pontos összeírást találunk az 1332—37-ből származó pápai tizedjegyzékekben. 1333—35-ből maradtak fenn a Bodrogközre vonatkozóan összeírások. Az 1334. évi jegyzékben a Bodrogköz külön esperesi kerületként szerepel, „Archidyaconatus de Zemelen inter fluvios Tyze et Bodrog" néven. A tizedszedők feljegyezték a helységek papjainak a nevét, és azt, hogy mennyi összeget — rendszerint garast — fizetett a kérdéses helység. Területünkön a következő községek nevei szerepelnek az említett években: Agár (Zemplénagárd) — Johannes nevű pappal ...

A falu fölötti dombon álló templom középkori, gótikus alapokon épült, amire keskeny szentélyének szabálytalan sokszögű lezárása és az épület támpüléres tömegalakítása utal. Jelenlegi formáját 1750 körül kapta. Ekkor épült erőteljes, párnatagos sisakkal fedett, főhomlokzat előtti tornya is. A hajót két négyzetes, a szentélyt két keskeny, harántirányú csehsüvegboltozat fedi. A hajó és a szentély falait lépcsőzetes kiképzésű, erőteljes támpillérek biztosítják. A diadalívben mennyezetig érő és az ív két oldalára is beforduló ikonosztázion, gazdag faragványokkal és erősen átfestett képekkel a 18. század végéről, 1854-ben végzett átalakítás nyomával. A szentély két szemközti oldalfalán erősen megkopott falfestmények Aranyszájú Szt. János és Nagy Szt. Bazil alakjával.  

Forrás:

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 7. Sárospatak és környéke (Miskolc, 1992)