Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bodrogszerdahely katolikus templom

A bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) templomot a Baksa nemzetség építtette. E nemzetség csak 1277-től mutatható ki a Bodrogközben, és ez időben folytonosan a Bodrogköz közelében szerez birtokokat. A szerdahelyi templom építésekor, a XIII. század második felében még nem játszottak nagy szerepet az ország életében. Politikai szereplésük V. István erdélyi hercegsége idején kezdődik. A XIII. század elején és közepén még nem tellett erejükből, hogy nemzetségi monostort emeljenek. Később megszerzik a leleszi monostor kegyuraságát. A nemzetség egyik ága, a Szerdahelyi család, birtokközpontjában építtett egy kegyúri karzatos, egyenes szentélyzáródású kis templomot, a család lakóházával szemben levő dombon. 

Az egyházas helyekről pontos összeírást találunk az 1332—37-ből származó pápai tizedjegyzékekben. 1333—35-ből maradtak fenn a Bodrogközre vonatkozóan összeírások. Az 1334. évi jegyzékben a Bodrogköz külön esperesi kerületként szerepel, „Archidyaconatus de Zemelen inter fluvios Tyze et Bodrog" néven. A tizedszedők feljegyezték a helységek papjainak a nevét, és azt, hogy mennyi összeget — rendszerint garast — fizetett a kérdéses helység. Területünkön a következő községek nevei szerepelnek az említett években: ... Zeredey-Zeredahel (Bodrogszerdahely, Streda nad Bodrogom) — egy évben két papját is említik, Andreast és Johannest ...

A templomot a 13. században építették egy dombon, a Bodrog folyó közelében, egyhajós kőépületként, amelyhez torony csatlakozott, ismeretlen alakú szentéllyel. Első írott említése 1322-ből származik (?1329), akkor még  Szent Péter tiszteletére szentelve.

A 16. század második felében az eredeti szentélyt elbontották, majd a mai négyzet alakú presbitériumot építették. Lehetséges, hogy a román stílusú szentély a törökökkel vívott harcok során megrongálódott, mivel a helyi hagyományok szerint a 16. század 60-as éveiben a szentélyben tárolt puskapor felrobbant.

1598-ban a közeli várat és a templomot is megerősítették és földalatti folyosóval akarták összekötni őket. A román stílusú épület valószínűleg 1670-ben ismét megrongálódott amikor  lerombolták Bodrogszerdahely várát is.

A 17. században, legkésőbb 1627/1628-ban, a templomot a reformátusok szerezték meg. Amikor II. Rákóczi Ferenc felkelésének leverése után visszakerült a katolikusok kezébe, rossz állapotban volt, tető nélkül. A hajót 1710-ben fedték le, a szentély azonban nyitott maradt, és a korabeli források szerint egy diófa nőtt benne. A következő felújításra a 20. század 30-as éveiben került sor. Először 1931-ben Vécsey Ferenc báró rendelte meg a javításokat, amikor is a déli oldalon és a szentély keleti falán neoromán stílusú ablakok kerültek kialakításra. 1936-ban szakszerű felújításon esett át. 

Forrás:

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben

https://apsida.sk/