Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Borsi református templom

Borsy néven említik először 1221-ben. A sárospataki várhoz tartozott, később a Pe- rényiek, Palóczyak és Lorántffyak birtokolták. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. A Rákóczi birtokok közé I. Rákóczy György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került. 1676-ban II. Rákóczi Ferenc itt született. A szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. A 19. század végén a Windischgrät- zek szereztek itt birtokot. Református egyházának első említése Lorántffy Zsuzsanna idejéből való (17. század közepe). 

A templom kőalapú vaskerítéssel körülvett kis kertben áll, románkori részletekkel rendelkező, fából készült, gombbal és csillaggal ellátott huszártornyos kis épület. 

Már maga a templomfekvése arra utal, hogy igen régi alapítású lehet. Az árvizek miatt a korábbi években gyakran szenvedő Borsiközségnek a keleti peremén, a Bodrog folyó mintegy hat-nyolc méter relatív magasságú folyóteraszán épült fel, tájolása nyugat-kelet irányú, alaprajza téglalap alakú, a szentély felőli oldalon félköríves apsziszáródással. Mondhatnánk, mintapéldája a kora román kori falusi templomoknak. Építőanyaga a közeli Ladmóc feletti régi vulkanikus kőfejtők anyaga, viszonylag jól faragható, vöröses színű vulkanikus, üledékes kőzet. Méretei alapján mai szemmel kicsinek látszik, de a maga fénykorában, a román korban ekkorák voltak a falusi templomok. Azt is tudni lehet, hogy Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelték fel, ami a korai alapításra utal. Erre az alapítási román korra ma már kevés jel utal, de maga a templomformája egyértelmű jele ennek, és ha a tetőtérbe sikerül feljutni, ott egy román kori ablak kerete mutat a régi időkre. A gótikus átépítése Borsi templománakvalamikor a 16. századra tehető, erről a boltíves bejárat tanúskodik. Egyike azoknak a templomoknak, amelyek már 1552 után a reformátusok birtokába kerültek, az új Kit a maga előírásai szerint alakíttatta át a szent hely belső terét. 1930-ban kis híján lebontották a román kori szentély körívét, de végül az akkori műemlékvédelem közbeavatkozására megmaradt a templomeredeti elrendezése, csak néhány kisebb gótikus és román kori elem tűnt el, például az északi falon befalazták a régi gótikus ablakokat. Arról sajnos nem maradt fenn információ, hogy az 1936-os évben befejezett átépítéskor, átalakításkor találtak-e falfestészetre utaló nyomokat. 

A hajó bejárata csúcsíves. A templomajtó neogótikus kovácsoltvas pántokkal díszes. A hajó bejárata felett van a faoszlopok tartotta karzat. Falát gótikus ablakok törik át. A diadalív mögött az emeltebb padlózató, félköríves boltozatos szentély keskenyebb és alacsonyabb, egy gótikus és egy félköríves ablakkal, téglalap alakú szentségtartó fülkével. A szentély végében lévő szószék lábazatból emelkedik, ötoldalú kosara kelyhekkel és csillagokkal díszített. A korona virág alakú, alul függönyrojtokkal, körben festett szőlőfürtök, tetején csillag. Az úrasztala négyszögletes talapzaton, alul levelekkel díszített központi lábas, kör alakú lappal. 

Forrás:

Magyar Református Egyház Javainak Tára Zempléni Református Egyházmegye 1. - Magyar Református Egyház Javainak Tára 10. Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 2. (Debrecen, 2007)Borsi

Új Szó, 2019. július (72. évfolyam, 151-176. szám)2019-07-10 / 158. szám

VALTER Ilona: Egyházashelyek és templomok a középkori Bodrogközben