Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Boldva, református templom, bencés apátság, körtemplom

Boldva település Miskolctól 15 km-re északra, a Bódva völgyének déli részén fekszik. Bár már a honfoglalás után megtelepedtek őseink a Bódva és a Sajó folyó találkozásának környezetében, első írásos említése csak a 13. századból ismert "Boldua" néven.

Bencés apátság - Református templom

A Bódva folyó partjának enyhe magaslatán áll a reformátusok műemlék temploma, amely eredetileg bencés apátsági templom volt. 1170 és 1180 között épült meg a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt bencés apátság, melynek alapítója és építtetője III. Béla király lehetett. Boldván az apátsági templom mellett volt, vagy vele egy időben épült egy rotunda, körkápolna is. Lehetséges, hogy a korban nagy népszerűségnek örvendő Antiochiai Szent Margitnak szentelve. Nyelvezete alapján feltételezhető, hogy ebben a kolostorban született a legrégebbi összefüggő magyar nyelvű írásos emlékünk, a Halotti beszéd.

A templomot a Pray-kódex néven ismert szertartáskönyvben (régebbi nevén Sacramentarium Boldvense) említik először, mikor a boldvai kolostor leégését adja tudtul. Úgy tűnik, ezt a csapást kiheverte a monostor, amelynek építtető kegyuráról nem maradt fenn adat. Annyit ismerünk, hogy IV. Béla a Miskolc nembeli Fila prépostnak adta a monostor kegyuraságát, de már 1249 előtt visszavette tőle. A monostort 1270-ben említik utoljára. Minden bizonnyal ez a tatárok 1285-ös betörésénél történt, amikor felégették a faluval együtt az apátságot is. A szerzetesek vagy meghaltak, vagy elmenekültek, a bencés apátság elnéptelenedett, megszűnt.

A középkorban a monostortól délkeletre, a templomdombon állott a falu. A tatárok által megrongált apátsági templomot újjáépítették, és az a továbbiakban a falu plébániatemplomaként működött a reformáció idejéig. 1755-ben nagy tűzvészben a fél faluval együtt a templom is leégett. A helyreállításkor eredeti formáját megváltoztatták. 1856-ban, majd 1912-ben végeztek rajta építési munkálatokat.

A  rossz műszaki állapotú épület műemléki helyreállítását 1986-ban vette tervbe az Országos Műemléki Felügyelőség, melyet régészeti és falkutatás előzött meg 1976–1982 között a templomban és környékén. A H. Vladár Ágnes és Valter Ilona irányított kutatások nyomán tisztázódott az építéstörténet, a templom eredeti építészeti rendszere. Sikerült feltárni a monostor alapfalait, ezáltal megismerhetővé vált a 12. század végi teljes alaprajza.

A kutatás eredményei alapján H. Vladár Ágnes elkészítette a helyreállítás terveit. A többszörösen átépített református templomból, óriási munkával sikerült kibontaniuk a 12. századi román kori templomot. Téglatemplomról lévén szó, ezért a helyreállítás során az eredetitől eltérő téglát alkalmaztak a kiegészítésekhez. A boldvai templom háromhajós, keresztház nélküli, keleti toronypáros, egyszerű, de nívós építésű bazilika volt. A helyreállítás megkísérelte visszaadni az épület eredeti magassági arányait a belső megemelésével, a főhajó kiemelésével, a keleti toronypár érzékeltetésével. Az épület külseje is visszakapta eredeti román kori architektúráját. A szentély feltárásakor, megtalálták egy 13 éves kislány sírját, amelyet egy 1563-as éremmel keltezhetően, az antropológiai vizsgálatok is igazolták, hogy a Rátót nemzetség tagja volt.

Körtemplom (Rotunda)

Az apátság fennállásának idejében, miután a szerzetesek nem foglalkoztak a világi hívek lelki gondozásával, ezért a bencés apátsági templomok mellett kellett lennie egy – a faluhoz tartozó – plébánia- templomnak, amelynek világi papja elvégezte a falusi hívek keresztelését, esketését, temetését. A Pray kódex által is említett körtemplomot, a templomtól délkeletre nyitott kutatóárokban sikerült megtalániuk a régészeknek.

Az itt előkerült a régészeti leletanyag megegyezett a templom és monostor alapfalai mellett talált 12. századi cserépedény-töredékekkel, az anyag összetételét, az edénytöredékek formáját és díszítését tekintve egyaránt. Ily módon az itt talált leletanyag hozzájárult a kerektemplom korának meghatározásához: ez az épület is a 12. század második felében, az apátsági templommal és a monostorral egy időben épülhetett.

Antiochiai Szent Margit tisztelete a 11. századtól jelen volt Magyarországon. Könyves Kálmán király öccsének, Álmos hercegnek is kedvelt szentje volt. III. Béla első felesége, Anna Antiochiából származott. Ő és férje tudatosan felkarolta és Magyarországon is támogatta Antiochiai Margit kultuszát.

A boldvai kerektemplom méreteivel (hajó átmérője 12 méter, szentélyének átmérője 5 méter, a templom teljes hossza 17 méter) kiemelkedik a hazai körtemplomaink közül, főként annak ismeretében, hogy a mellette lévő apátsági templom teljes hossza csak 21 méter. A boldvai plébániatemplom mérete alapján nagy és virágzó települést sejthetünk a bencés apátság mellett. 

Források:

H. Vladár Ágnes - Valter Ilona: A boldvai bencés apátság kutatása
Valter Ilona: Boldva, református templom, Tájak-Korok-Múzeumok 1991
Valter Ilona: A kerektemplom feltárása a volt boldvai bencés apátság mellett, Ars Hungarica 2019-02.
Valter Ilona: 16. századi, késő reneszánsz öltözetű leányka sírja Boldván. Archaeologiai Értesítő, 137. 2012.