Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Felsőtök református templom

Nevének változatai: 1280-ban* Felső-Theuk. 1379-ben* Felseutheuk. 1468-ban* Fel-Theuk. 1511-ben* Felseu-Thewk. 1721-ben* Felső-Tők. 1830-ban* oláhul Tyoku. Az Igricze felől jövő, hajdan Orbó patak mentén szűk völgyben, a hegyek oldalaira is kiterjedőleg épült. Deéstől 31.8 kilométernyire fekszik a szamosújvári járásban. Felső-Tők bizonyosan dobokai várföld volt. Birtokosai várjobbágyok voltak s egy nemzetséget képeztek, melynek 1280-ban* emlitett tagjai: Ipos fiai: Ernő és Péter, Ivedics (Yeduch) fiai: Bata és Pál, Ananias (Anie) testvére: Benedek és Kanar kiskorú fia Felső-Tőköt ősi jogon közösen birták. A mondott évben azonban azok e birtokot Bálintnak, Fekete Miklósnak, Zalárdnak és Vilmának, bizonyosan szintén dobokai várjobbágyoknak 10 márkáért eladták, s így ezek kezére került. Ezután hosszú időköz következik a legkisebb adat nélkül s csak 1359-ben* emlitik Tők birtokosául András fiát Miklóst.

1280-ban superior Theuk néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 92.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1379-ben Felseutheuk (Györffy: i.h.; C. Suciu: i.m.), 1511-ben Felső-Thewk, 1587-ben Felső Theok formában fordul elő. (C. Suciu: i.m.)

Eredetileg román kori temploma volt, „szakértők véleménye szerint” (Kovács: Magyar ref. templomok. II. 648.) az 1200-as évekből.

A XIV. században gótikus stílusban átépítik. Ebből a korból való a szentély hornyolt bordás keresztboltozata. Diadalíve csúcsíves, hasonlóképpen a déli kapu és a szentély ablakai is. Zárókövén Krisztusra emlékeztető fej, oszlopfőjén egy bajuszos fej domborműve látható. Gótikus kőfaragásos elemei a fejlettebb formákat képviselik. (Gh. Arion: Sculptura gotică. 90.) Középkori fali szentségfülkéjét is megőrizte.

1468-ban* Szűz Mária tiszteletére épült temploma emlittetik. 1869-ben a hajó új mennyezetet kap. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. VII. 22.) Mai külső formáját 1907-ben nyeri. (Kovács: i.m. II. 649.) Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 185.), és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)XVII. század elején ev. ref. anyaekklézsia, de az itt lakó nemesség elszegényedvén, a papságot az Apaffy Mihály fejedelem által ajándékozott dézmafizetés tartotta fenn, hozzácsatolták leányegyházképen Alsó-Töőköt, később Magyar-Köblöst.

Forrás:

Léstyán Ferenc: MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - VIII. DOBOKAI FŐESPERESSÉG DOBOKAI KERÜLET - 2. ALSÓTÖK

SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA - VIII. DOBOKAI FŐESPERESSÉG