Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

DEDRÁD templom

1319-ben Dedrád (Documente. XIV. C., I. 333.), majd 1474-ben Dedrada (C. Suciu: Dicţionar istoric.; Györffy: Az Árpád-kori. III. 345.) néven jelentkezik az oklevelekben. 1325-ben plébániatemploma van, papja János ekkor a székeskáptalan előtt tárgyalandó birtokmegosztási ügyben van jelen. (Documente. XIV. C., III. 155.) 1332-ben ugyanez a János a pápai tizedjegyzék szerint 1 fertó ezüstöt fizet, majd ismét 3 fertót, 1333-ban 12 banálist, 1334-ben fél fertót, majd 7 régi banálist és 11 veröczeit, 1335-ben 7 kuntint. (Beke: Az erd. egyházmegye. 156.; Documente. XIV. C., III. 127, 148, 158, 178.; Györffy: i.m. III. 346.) 1444-ben Miklós a plébános. (Beke: i.m. 156., jegyz.) Dedrád szász telepítése legkésőbb a XIII. század első felére esik, így templomának építési ideje is ekkor lehetett. (Göllner: Geschichte der D. in R. 28.) Középkori temploma helyén 1848 után megújított templom áll. 

A régi dedrádi templomot 1873-ban lebontották, de már korábban is bezárták, mert összeomlásveszélyes volt. Michael Seyfried tervezte a harangtoronnyal és sekrestyével rendelkező csarnokos templomot, amelyet 1876 és 1884 között építettek. Az építkezést időben meg kellett szakítani pénzhiány miatt. Az építőmester Johann Müller volt Régenből. A templomot négy nagy ablak világítja meg az északi és déli falon. Az ablakok alatt galériák találhatók, a nyugati orgonagaléria két faoszlopon nyugszik. A kórust a hajótól egy csúcsíves diadalív választja el. Georg Daniel Teutsch püspök 1884-ben szentelte fel a templomot. A gazdagon díszített neogótikus oltár központi képén Jézus látható.

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció idején lutheránus lesz, a templommal együtt. A XVIII. században is lutheránus anyaegyház.

Forrás:

Léstyán Ferenc: MEGSZENTELT KÖVEK - A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI

https://kirchenburgen.org/