Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentmargitbánya, Nemesi udvarház, kúria (Edelhof)

Szentmargitbányán, a templom környezetében feltételezett egykori Majád vár csekély maradványain kívűl, még egy második, feltehetően erődített középkori objektum is ismert, melynek építési eredete a „Güssinger Fehde” - "Kőszegi-viszály" idejére (1289-90) tehető. Ez a nemesi udvarház a Hauptstasse-n (Főutcán) található. Egyes vélekedések szerint a vár gazdasági udvarként hozták létre és ez okból a vár 1289-es lerombolását is túlélte.

A nemesi udvarház - kúria, a nyugat-magyarországi arisztokrata életstílus igen ritka, fennmaradt rezidenciája. Egy kisebb nemesi rezidencia jellegzetes építészetét mutatja be. A nagyvonalú arányú lakóterek az utcára, míg az ugyanolyan tágas háztartási helyiségek az udvarra néznek. Különleges például a bal szárny felső emeletén található lenyűgöző magtár.

A szakértők a kétszintes épület korai magját a 13. századra datálják. Átalakításokat végeztek rajta a 16. 17. 18. és 19. században. Az utcára néző homlokzatot egy enyhén kiálló kiugró ablakfülke tagolja. Az ablakok méretét különböző felújítások során csökkentették, jelenlegi formájukban a 17-18. századból származnak. A bejáratot egy kőből készült kosárív keretezi, tetején zárókővel. A kapu felett kissé eltolva egy fülke található, amelyben egy harang alakú Madonna található a 17. század végéről. Ezt az Esterházy családhoz való kötődésnek tekintik, mivel I. Pál nagy Mária-tisztelő volt.

A nemesi udvarház, az eseménydús birtoklási történetének kezdetén, eredetileg a Gutkeled-dinasztia szolgálatában álló családok lakhelye lehetett. A Gutkeledek egy igen befolyásos és gazdag nemzetség voltak. Legkorábbi tagjai valamikor a 11 század első felében érkeztek németföldről és Nyugat-Magyarországon telepedtek le. A Gutkedek nemzettség ősi családfája a 14-15. századig követhető.  A hatalmas és befolyásos Gutkeled nemzetség nem egyetlen esemény során halt ki, hanem ahogy a vérvonalak különváltak, több mint 18 önálló nemesi családra szakadva, áganként és fokozatosan enyésztek el a történelem folyamán.

Az évszázadok során a birtoknak számos tulajdonosa volt, és bár a tulajdonosok kiléte jól dokumentált, nem mindig világos, hogy miért történtek a tulajdonosváltások. Ezen különböző tulajdonosok között a birtok többször az Esterházy család tulajdonába került, de többször is eladták. Véglegesen 1654-től volt Esterházyak birtokában.

Az uradalmi rendszer 1848-as eltörlése után a kúria elvesztette jelentőségét nemesi rezidenciaként, de az 1930-as évekig az Esterházy hercegi család közigazgatási székhelye maradt. Közigazgatási székhelyként a kúria részben romossá vált, és a 20. században először egy helyi lakosnak adták bérbe, majd eladták, és akkori tulajdonosa, Franz Gruber alatt részben felújították. Az ezredfordulóra azonban ismét elég rossz állapotba került.

Napjainkban az erősen felújításra szoruló nemesi kúria, a közelmúlban került értékesítésre. Remélhetően új tulajdonosa, elegendő forrást fog tudni biztosítani, a komoly műemléki értékkel bíró épületegyüttes megmentéséhez. Az épület mai formájában erődítettség jegyeit nem mutatja. Azonban a korábbi időkben, illetve az Esterházy család birtokainak ismeretében kizárt, hogy nem rendelkezett a koroknak megfelelő védelmi képességekkel. Az utcafrontból enyhén kiugró tratktus földszintjének, három oldalon kialakított lapos ablalaiból jól lehetett védekezni, mint front, mint oldalirányokban. Egyben ezzel a kapu védelmét is ellátva.

Szentmargitbánya, első nevén Majád (Mayad), még sok titkot őríz. Majád várának minden kétséget kizáró lokalizálása eddig nem sikerült. Mint ahogy az egykor itt álló, Gutkeledek nemzetségi monostorának helye sem tisztázott. Helyükről több elképzelés látott napvilágot, melyekről megoszlanak a vélemények. A monostor egyes vélekedések szerint állhatott a jelenlegi templom és az itt feltételezett Majád vár helyén. Ráadásként időrendileg is különböző építésrendben. Más következtetések, mind a vár, mind a kolostor helyét eltérő elhelyezkedéssel tartják elképzelhetőnek.

Dénes József sokat foglalkozott a helyszínek lokalizálásával, illetve összegyűjtötte a feltételezéseihez az információkat. Ezekről a a blogján olvashatunk részletesebben:

https://djnaploja.wordpress.com/2023/02/01/hol-allt-majad-vara/
https://djnaploja.wordpress.com/2023/03/17/szentmargitbanya-geissriegel/
https://djnaploja.wordpress.com/2025/07/21/majadmonostora-es-szentmargitbanya/
https://djnaploja.wordpress.com/2025/07/22/majad-vara-es-monostora/

Összeállította: Keserű László, 2026

Források:

Wolfgang Meyer: Die Güssinger, Eisenstadt, 1989
Prickler, H., Burgen und Schlösser im Burgenland, 2. erw. Auflage, Wien 1972
Schmeller-Kitt, A. u.a., Burgenland. (Dehio-Handbuch), 2. verb. Auflage, Wien 1980
A település hivatalos honlapja: st-margarethen.at
Keserű László: Szentmargitbánya, Nemesi udvarház (Edelhof) - Terepbejárási feljegyzések, 2026 varak.hu