Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csetnek, evangélikus (korábban erődített) templom

Domonkos bán  fia Bors comes halála után IV. Béla 1243-ban az Ákos nemzetségből származó Máté fia Fülöpnek (Nagykemlék várát védte meg a tatároktól) és Detrének adományozta a területet, hogy azon várat és kolostort építsenek. Csetnek "Chitnek" néven szerepel az oklevélben. A területek kétszeri, 1318. és 1320. évi felosztása következtében az eredeti birtoktest két részre szakadt, Detre unokái a birtokok megosztása után a Csetneki és Bebek családokra váltak szét.  Csetnek 1328-ban I. Károlytól korponai városjogot kapott, heti vásár tartásának kiváltságával.

A csetneki gótikus templom első építési fázisa a 13. századra tehető. Ez egyhajós, szögletes szentélyzáródású, nyugati oldalán tornyos épület lehetett. 1302-ben már folyt a templom átépítése háromhajós gótikus bazilikává. Ekkor az esztergomi érsek az őt megillető tizedet az épülő templom céljára adományozta. 1333-ban Csetneki László a gömöri alesperes előtt panaszt tett Bebek Domokos fiai ellen, hogy azok felrúgva a családi egyezséget a pelsőci Szent György-templomban kijelölt közös családi nyughelyet illetően. A Bebekek a templom kegyúri jogaiból is kizárták a Csetnekieket. 1335-ben még folyhatott a csetneki nagyszabású építkezés, mert a tized egy negyedét a plébános kapta a szokásos egy tizenhatod helyett. Az 1332-37 közötti pápai tizedjegyzék szerint a csetneki Szűz Mária templomnak papját Jánosnak hívják ("Johannes sacerdos ecclesie Sancte Marie de Chitnik iuratus dixit non credere valere beneíicium ultra X. marcas, computando XLVIII. grossos pro marca, solvit unam marcam."). A templomot gazdagon díszítették, a legkorábbi falképek az 1350-es években készültek. A 14. századi templom bejárata a déli díszkapu volt, amelyet a 15. században befalaztak.

A 14. század harmadik és negyedik negyedében a templomot ismét átalakították és kibővítették bazilikális épületté, nagy szentélylel. Az országos méltóságokat elnyerő Csetneki család tagjai a templom belső díszítéséhez különböző képzettségű mestereket kértek fel. A korábbiak megrendelője Csetneki György főasztalnok mester lehetett az 1390-es években (a főszentély Passió-képei és az északi hajó keleti falán a „Halál diadala" ábrázolás az internacionális gótika stílusában), majd Csetneki II . László az 1420-30-as években, akinek egyházi és világi pályája egyaránt országos jelentőségű volt (1423-ban a királyi kápolna lelkésze, 1432-ben a királyné kancellárja, 1442-ben nyitrai püspök).

Zsigmond éa Albert királyok halála után valamikor az északi kápolna munkálatai félbeszakadtak, valószínűleg brandysi Jan Giskra és zsoldosainak megjelenésekor a vidéken. A kutatások szerint a belháborús időszakban a templom súlyosan megrongálódott, mely során a torony falai csak a második emelet magasságáig maradtak meg.

1460-ban megkezdődött a templom építésének harmadik etapja. A templom tereit háló- és csillagboltozattal fedték, ez után készültek a főhajóban a falképek. Az északi mellékhajó meghosszabbítása a mai napig befejezetlen. A 15. század második harmadában a két- és háromosztatú gótikus ablakokat késő gótikus faragott mérművel díszítették. A felújítás megkoronázásaképp új falképek készültek, melyeknek nagy része a korábbi díszítést is elfedte. A 15. század végén készült a kisebbik, reneszánsz orgona.

A 16. század elején a romos tornyot javították, az alját is újra boltozták. A század közelén a templom az evangélikusoké lett. Ekkor a templom biztosan erődített volt, amit a korabeli dokumantumok megemlítenek. Hogy mikor erődítették meg arról nincs adat, de a közelmúlt kutatásai szerint a csetneki vár csak a 16. század második felében épülhetett. A templom talán már a 15. századi huszita támadáskor is a település lakóinak védelmét szolgálta.

Dominics Gáspár murányi kapitány levelei alapján 1556 telén Bebek György emberei a csetneki megerődített templomban gyülekeztek, és november 28-án megtámadták Murányt. A támadók vereséget szenvedtek,  a murányiak elfogták a török kapitányt és 60 orrot vágtak le az elesettekről. Négy zászlót is zsákmányoltak.  November 30-án a murányiak bosszúból megtámadták Bebek György embereit a csetneki templomban, de nem tudták elfoglalni. Bebek két emberét és egy törököt levágtak, valamint 33 lovat zsákmányoltak.

1636-ban új oltárt állítottak fel, a falképeket a 17. században lemeszelték. 1693-ban készült a barokk szószék. 1740-ben a templom tornyát megerősítették egy fa felépítménnyel és egy tipikus barokk kupolával. 1980-1909 között tárta fel a gótikus freskókat Gróth István.  A felújítás második szakasza 1909 és 1914 között volt. Az 1950-es években korrekciókat és további munkálatokat végeztek. 2011-13 között régészeti kutatást végeztek főleg a templom belsejében. A templom a határokon átnyúló gótikus út része.

!! 2026 nyarán a híres gótikus evangélikus templom átfogó és évszázad óta az első jelentős felújítási munkálatok miatt zárva tart a látogatók előtt !!

Cikk szerzője: Szöllősi Gábor

A Várlexikon és Várak.hu közös Szepes - Sáros - Gömör túrája - 2024

Köszönjük Szöllősi Gábornak a szócikk felhasználását!

Források:

Gótikus út: gotickacesta.sk/hu/csetnek-evangelikus-templom; Sarusi Kiss Béla: A természet által megerősített vár: Murány végvár és uradalma a 16. század második felében - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 1. (Budapest, 2008); Karczag Ákos – Szabó Tibor: Felvidék és Kárpátalja erődített helyei – Várak, castellumok, erődített kastélyok, városfalak, templomvárak, barlangvárak, sáncok és erődök a 10. századtól a 19. század végéig, Budapest, Nemzetstratégiai Kutatóintézet, 2018, I. kötet; Prokopp Mária: A csetneki evangélikus templom középkori falképei; Rationes collectorum pontificorum in Hungaria. Pápai tizedszedők számadásai. 1281–1375. (Budapest, 1887. Mon. Vat. Hun. I/1.); Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - GÖMÖR-KISHONT VÁRMEGYE; Myskovszky Viktor: Csetneki középkori műemlékek ismertetése (Arch. Ért., 1874); Peter Tajkov: ARCHEOLOGICKÝ VÝSKUM KOSTOLA EVANJELICKEJ CIRKVI A. V. V ŠTÍTNIKU (OKRES ROŽŇAVA) (2018);