Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hátszegváralja - Subcetate, Románia, Erdély és Partium, Hunyad történelmi vármegye - Hátszeg vára (Cetatea Regală a Hațegului)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2026.11.15.

Hátszegváralja, Hátszeg vára

Hátszegváralja (Subcetate) település Hátszegtől (Hațeg) mintegy 6 km-re északkeletre, a Hátszegi-medence északi peremén fekszik. A községtől délre emelkedő, mintegy 490 m magas Orlea-hegy tetején találhatók Hátszeg középkori királyi várának maradványai.

A vár fontos közlekedési útvonalakat ellenőrzött, amelyek a Maros völgyéből a Hátszegi-medencén keresztül a Vaskapu-hágó és a Zsil völgye felé vezettek. Stratégiai fekvése révén a középkori magyar királyság délnyugati erdélyi határvidékének egyik fontos igazgatási és katonai központja volt.

A kis kiterjedésű erődítés központi építménye egy szabályos hatszög alaprajzú, kőből épült torony volt, amelynek falvastagsága megközelítette a 3 métert. Az egykori, feltehetően három-négy szintes torony jelentős magasságú falcsonkja ma is áll. A központi, mintegy 200 m² területű fennsíkon a régészeti kutatások alapján további, részben faszerkezetű építményekkel és egy ciszternával is számolhatunk. A vármagot patkó alakban kialakított árok és sánc védte. A 15. századi építési periódushoz a központi területet körülvevő kőfal is kapcsolható.

Hátszeg várának pontos építési ideje nem ismert. A környék a 11–12. században királyi birtokterület volt, ahol királyi vadászok, darócok is éltek. Hátszeg területe IV. Béla 1247. évi, a szörényi területek adományozásával kapcsolatos oklevelében már szerepel. A vár építését a 13. század második felére helyezik. Egy feltételezés szerint Gutkeled nembéli Joachim, István ifjabb király híve emeltethette 1263 és 1270 között. A hátszegi ispánság létezését egy 1276. évi oklevél is igazolja, amely Aba nembéli Pétert hátszegi ispánként említi.

A 13. század végén Hátszeg és környéke Kán László erdélyi vajda hatalma alá került. I. Károly király hívei 1315-ben szerezték vissza a területet. A vár első biztos okleveles említése 1317-ből ismert, amikor Szécsi Miklós hátszegi várnagyként és ispánként szerepel. A 14. században a vár a hátszegi királyi kerület igazgatási központjaként működött. A várnagyi tisztséget többnyire az erdélyi vajdákhoz kapcsolódó személyek töltötték be. A várnagy a katonai és gazdasági igazgatáson túl a helyi kenézi közösségek ügyeiben is szerepet játszott.

A vár jelentőségét a déli határvidék ellenőrzése adta. 1420-ban egy török sereg a Vulkán-szoros felől betört Erdélybe, és Hátszeg közelében vereséget mért Csáky Miklós erdélyi vajda hadára. A támadók a környék településeit feldúlták. A vár ostromáról vagy ekkori pusztulásáról azonban nincs biztos adat.

A 15. század közepén a vár katonai jelentősége ismét megnövekedett. A régészeti kutatások erre az időszakra helyezik a központi fennsík kőfallal történő megerősítését. A vár ekkor Hunyadi János hatalmi rendszeréhez kapcsolódott. Várnagyai között 1448-ban Malomvízi Kende Jánost említik. 1457-ben Hátszeg még azon királyi várak között szerepelt, amelyek visszaadását V. László király követelte a Hunyadiaktól.

Mátyás király 1462. december 18-án a hátszegi kerülethez tartozó Váralja birtokot, az ott álló kőtoronnyal és a hátszegi vámjövedelemmel együtt, a Kende család tagjainak adományozta. A 15. század végén a Kendeffy család birtoklásával kapcsolatban ismét felbukkan a vár. Egy 1496. évi oklevél Hátszeg várát, egy 1499. évi pedig a Kendeffyek tornyát említi.

A vár elhagyásának és pusztulásának pontos ideje nem ismert. Felmerült a későbbi török támadások során bekövetkezett pusztulás lehetősége, de az is elképzelhető, hogy katonai jelentőségének elvesztése miatt fokozatosan felhagytak használatával.

A vár kutatástörténete:

A romokkal kapcsolatban korábban felmerült a római eredet lehetősége is, elsősorban a torony falazatába másodlagosan beépített római kőanyag miatt. Radu Popa 1972. évi kutatásai azonban tisztázták, hogy az Orlea-hegyen található középkori erődítés azonos a történeti forrásokban szereplő hátszegi királyi várral.

Adrian Andrei Rusu 1980–1982 között végzett régészeti kutatásai a vár építéstörténetének és szerkezetének pontosabb megismerését tették lehetővé. A kutatások a középkort megelőző időszakból is kimutattak szórványos megtelepedésre utaló nyomokat. A feltárások alapján a hatszögletű torony, a belső várterület építményei, valamint a késő középkori körítőfal alkották a vár meghatározó építészeti elemeit.

Jelenlegi állapota – 2026. október

A vár területét napjainkra rendkívül sűrű bozótos növényzet borítja, amely jelentősen megnehezíti az erődítés maradványainak áttekintését. Legjelentősebb látható maradványa a hatszögletű torony magasra emelkedő falcsonkja. A központi területet övező várárok és sánc szakaszai jól felismerhetők. A torony nyugati előterében a bozóttal borított terepviszonyok a kőfallal körülkerített várudvar egykori kiterjedését sejtetik. Ettől nyugatabbra, illetve délnyugatra további, esetleg épített szerkezetekhez kapcsolódó terepi jelenségek is megfigyelhetők. További régészeti kutatás nélkül azonban nem állapítható meg, hogy itt a várhoz tartozó további részletek, vagy a várudvart övező nyugati falszakasz omladékait lehet érzékelni a felszín alatt. A vár jelenlegi növényzeti fedettsége nemcsak a meglévő romok megtekintését, hanem a korábbi felmérések terepi ellenőrzését is jelentősen akadályozza.

A vár északi előterében, az árok és sánc külső oldalán két lépcsőben, további védelmi vonal húzódik. Miután a vár megközelítése az északi nyereg irányából történhetett, ezért ésszerű itt további megerősítést feltételezni. A helyszínről rendelkezésre álló LIDAR ábrázolás halványan mutatja is ennek vonalait. Régészeti kutatás nélkül azonban ez csak egy megfigyelés egyenlőre.

Összeállította: Keserű László, 2026

Források:

Adrian Andrei Rusu: Hátszeg kerület várai a 15. században. Castrum Bene, 1990.
Radu Popa: A hátszegi királyi várra vonatkozó 1972. évi kutatások
Institutul Național al Patrimoniului: Repertoriul Arheologic Național, Cetatea Regală a Hațegului de la Subcetate
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei - Budapest, 2012. 487–488. oldal.
Várak.hu: Hátszegváralja – Hátszeg vára. Korábbi szócikk
Szöllősi Gábor: Hátszeg vára. Várlexikon.hu, 2026
Keserű László: Hátszegváralja, Hátszeg vára, Terepbejárási feljegyzések, 2026. október

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 45° 35.620 (45.593662)
K 22° 59.103 (22.985052)

Információk: A vár Hátszegváralja felől, csak meredek, erdős hegyoldalon közelíthető meg. A terep helyenként vízmosásokkal szabdalt, a sűrű bozótos növényzet miatt az előrehaladás nehézkes. Az egykori ösvények egy része nehezen követhető. Ezért ezt a korábban ismertetett útvonalat nem javasoljuk.

A vár azonban észak felől, a bölényrezervátum térségéből, a Popas Zimbrul - Motel Restaurant parkolójától induló hosszabb, sárga jelzésű turistaúton is megközelíthető. Az innen tervezett kirándulás  7 km túrát jelent, jelentősebb szintemelkedések nélkül. Ez az útvonal megközelítően félúton érinti Hátszeg bronzkori sáncvárának területét is. Lásd a csatolt térképeket!

Fontos! Hátszeg várának területén és környezetében fokozottan figyeljünk a területen élő viperákra!

Utolsó frissítés: 2026.11.15.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025