Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sólyom - Şoimi, Sólyom vára

A Béli- (Moma-Kodru-) hegység É-i lábánál, a K-ről érkező és itt É-ra forduló Fekete-Körös bal partján fekszik Sólyom (Şoimi) falu. A községtől délre, kb. 4 km-re, egy középkori vár romja található az erdei úttól mintegy 100 méterre, nyugati irányban, egy 344 m magas hegyen.

Egyes vélemények szerint 1294-ben emelték, építtetője a Borsa nemzetség egyik tagja lehetett. Feltehetően azután hagyták el a várat, és kezdődött meg pusztulása, amikor a Borsák itteni birtoka 1333-ban a Váradi püspökség kezébe került.

A várat a déli oldalon mesterséges árok választja el a hegygerinctől, amely tovább folytatódik a vár nyugati és északi oldalán. A várdomb keleti oldala igen meredek, itt nem készült árok. A vár külső fala a keleti oldalon maradt meg a legjobb állapotban, mintegy 15 m hosszúságban, külső oldalának magassága eléri a 3 métert. A kb. 20 x 25 m-es várterületen belül, annak délkeleti sarkában egy kisebb kiemelkedésen találhatóak a vár központi épületének romjai, melyek helyenként elérik a 3-4 méter magasságot.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 400.

A 2026 szeptember 9-én történt bejárást követően, további részletekel bővült a helyszínről összegyűjtött anyag:

Sólyom váránál, az eddig ismert alaprajzi elrendezésén túli részleteket sikerült azonosítani mind északi, mind a déli irányban. A középkori erődítés teljes hossza így a középső udvari rész mellett, az északi terasszal kiegészítve mintegy 62 méterre nőtt. Az északi terasz észak-déli irányban kb 10-11 méter hosszúságú és kb. 8-9 méter széles.

A helyszíni mefigyelésen falakkal biztosan határolt vár-rész észak-déli tengelyén mért hossza 44 méter, a szélessége a palotarésznél 17 méter, míg az északi udvari részen 14 méter. Az udvari falszakasz nyugati és északi peremén falomladék mutatja a fasík nyomvonalát, míg az ÉK-i fordulón jól látható falsík sarok észlelhető.

Az udvaron kb. középtájon, de a nyugati fal mellett látható mélyedés belső mérete kb. 5 x 4 méter, külső mérete kb. 7 x 6 méter, mélysége jelenleg a peremhez képest kb. 60-80 cm. A fenti méretezéseket azóta Dr. Alexandru Hegyi által életre hívott RO-LIDAR felületén is sikerült pontosítani. A LIDAR ábrázolás is felfedi az udvari részt az említett mélyedéssel, illetve az udvar előterében az északi terasz platójának közel sík területét.

A terasz mintegy 3 méterrel lentebb helyezkedik el az udvar jelenlegi szintjéhez képest, déli részén jelentős kőomlással, ami sejthetően a várudvar északi falának omladéka. A terasz peremén napjainban a felszínen falazat nyoma nem látható, peremein túl meredek hegyoldallal rendelkezik. Megalapozottan feltételezhető, hogy egykoron ez is a vár védelmének a részét alkotta.

A vár déli előterében elhelyezkedő markáns nyergátvágásban napjainkban egy korábban használt erdészeti út fut a nyereg gerincére kapaszkodva. Ez a földút kb. 35 méterrel délebbre, egy újabb - bár kisebb - nyeregátvágás mellett halad el. Ennek az nyeregátvágásnak az árokhossza kb. 14 méter, míg a szélessége kb. 7 méter, a mélysége pedig mintegy 3 méter. Kapcsolata a várral megalapozottan feltétezhető, miután a vár egykori megközelítése, dél felöl a nyereg irányából történhetett. Ezt alátámasztja az is, hogy a Várhegy nyugati oldalában futó völgy napjainban is egy vízmosást takar.

Forrás: Keserű László: Terepbejárási feljegyzések: - www.varak.hu - 2026