Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Gornja Jelenska, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Belovár-Körös történelmi vármegye - Szarvaskő, Jelengrad
Kapcsolódó látnivalók | |
---|---|
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…Kutina egy ősi település, de középkori, mély sáncárokkal övezett várának csak a helye maradt fenn az erdő közepén. A település egy részét a Berstyanóci (Bršljanovački) család bírta, ám a zöme a décsei Rohoké volt. Kutina utóbb Bakócz Tamás kezére került, majd Monoszlóval, Szarvaskővel, Diánvárral és Blodyn várakkal az Erdődyekre hagyta, akik aztán egészen a mai időkig a vár birtokosai is maradtak… Szarvaskő (Jelengrad) és Ünőkő (Košutgrad) várai még kutatásra várnak…”
Engel Pál adatai szerint:
Castrum. A monoszlai Csuporoké volt, valószínűleg Pál bán (� 1415) építtette. Először 1454-ben említik, amikor fiai, Ákos, Demeter zágrábi püspök és György itt adtak ki oklevelet (in castro nostro Zarwasky). Csupor István magvaszakadtával II. Ulászló Bakócz Tamásnak és testvérének, Miklósnak adta (1493 I. 1.). 1498-ban Erdődy Bálinté, 1529-ben is az Erdődyeké.
Jelengrad – Szarvaskő (Silvija Pisk magiszteri dolgozatának részlete – odlomci iz magistarskog rada Silvije Piska) „…A Monoszló hegységbeli Szarvaskő (Jelengrad) várának maradványai még ma is jó állapotban vannak. A régészeti kutatások szerint a várat a 13. században építették és a szakirodalomban is ez az általános vélemény, de az írott források 1400-as évekig még általánosság szintjén sem említik. Jóllehet a szakirodalomban az az elképzelés uralkodott el, hogy a várat a tatárjárás után építették fel. Ennek elterjesztése Nada Klaić-hoz köthető, de ásatások nélkül és az elégtelen adatok miatt, nem lehet pontosan megállapítani, hogy a vár már akkor is létezett volna. A vár horvát elnevezése – Jelengrad -, a magyar Szarvaskő névből ered. A várat először 1460. január 22-én monoszlói Csupor György, a monoszlói pálos kolostornak tett adománylevelében említik először. Az adománylevelet, mint „In castro nostro Zarawaskeu”keltezték. Pavičić megemlíti a várról, hogy a monoszlói várból a garicsi várba vezető út egyik völgye fölött található, s feltételezése szerint a monoszlói uradalom területén állhatott, de írott források sehol sem tesznek említést Jelengradról. Az vitathatatlannak tűnik, hogy Szarvaskő a monoszlói uradalom területén állt, de arra nincs bizonyíték, hogy a Monoszlóból Garicsba vezető út, Szarvaskő mellett haladt volna el. Noha nagy valószínűséggel létezett valamilyen út, de pontos nyomvonalát ma már nem lehet megállapítani. A közeli települések, Gornja és Donja Jelenska, valamint a Jelenka patak nevének a gyökere is a vár nevéből ered. A garicsi vár romjai mellett, Szaravskő a Monoszlói hegység másik legjobb állapotban fennmaradt vára, ám Gariccsal ellentétben, Szarvaskőn nem maradtak fenn a falakon belüli épületek, csak a külső falak, jóllehet mutatkoznak jelei valamiféle belső építményeknek, ám világosan látszanak a sáncok, a felvonóhíd és a kapu helye. Noha a szarvaskői vár maradványainak leírását, már Dragutin Hirc megtette a 20. szd. eleji útleírásában, ám a várat régészetileg máig nem kutatták meg. Milan Kruhek úgy véli, hogy a várat ki kellene tisztítani és konzerválni kellene, ám még a konzerválás előtt egy történeti és egy régészeti kutatást kellene végrehajtani, mely elősegíthetné, hogy mélyebben bepillanthassunk a vár múltjába.…”
Bővebbet: Branko Nadilo: Védelmi építmények a Monoszló-i (Moslavina) vidékén a „Gra�evinar” címet viselő folyóirat 56. évfolyamának (2004.) 10. számában
A vár mai állapota:
Jelengrad/Szarvaskő várát 2010. 04. 20-án, Keserű László és Szabó Tibor társaságában jártam be. A vár a Monoszlói hegység (Moslavačka gora) közepén, egy hosszan ereszkedő hegynyúlvány végében, egy mély völgy fölött található. A Ny-K irányban húzódó vár, kb. 95 m hosszú és kb. 20 m széles. A vár leginkább támadható nyugati oldalát egy kettős harántárokkal és egy sarkantyú alakúra kiképzett falszakasszal, valamint egy öregtoronnyal biztosították. A hosszan elnyúló déli és északi falat is egy, mára részben feltöltődött árok és az árokból kidobott földből készített sánc kíséri. A vár bejárat keleten volt, amit egy szárazárokkal, fölötte egy felvonóhidas híddal, egy kapuudvarral és egy kaputoronyszerűséggel védtek. A hosszúkás várudvaron egy ciszterna és két épület alapjait jelző süppedés figyelhető meg. Az alatta lévő völgy felé meredő északi falon több ablaknyílás látható, ami további épületekre utal. Ugyancsak az északi falban, egy máig járható lépcső található, amin a falkorona védelmi berendezéseit lehetett megközelíteni. A vár nyugati végében egy boltíves helyiség van, amit esőbeállóvá alakítottak át. Az épület északi falában még ma is faragott konzolok láthatók, amelyek esetleg egy féltetőt tartottak, de lehetett egy lépcsőzet része is, mely az öregtorony első emeletére vezethetett.
A várat a tekintélyes maradványok és a jó megközelítés okán, érdemes felkeresni, de ha lehet lombmentes időszakban.
Szatanek József
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. 107-108. oldal
Silvija Pisk: Topografija Garića, Gračenice i Moslavine od 1163. do 1400. MAGISTARSKI RAD, 2006.
GPS: | É 45° 37.474 (45.624573) |
K 16° 41.000 (16.683334) |
Gorička eldugott hegyi falvába, meglehetősen bonyolult eljutni, így a GPS használata célszerű és ajánlott. A legegyszerűbb, a Glina - Dvor közti, 6-os úton Vranići faluig elautózni, ahol északnak Zrin irányába kell fordulni. Donji Javoranj falutól balra tartunk, majd a Zrin-i úttal párhuzamosan újból északnak haladunk egészen Paukovac faluig. Itt a táblának megfelelően Gorička, házcsoportokból álló településnek tartunk. Miután a bokorfaluban számos és jó minőségi utacska található, itt már szükségünk lehet egy térképre is. A várdomb lábánál egy 90 fokos kanyar van. A kanyarban egy elhagyott porta, amin át kell mennünk, hogy feljuthassunk a várdombra.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Kapcsolódó látnivalók | |
---|---|
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.