Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VÁRLEXIKON

Örökségvédelem honlap vármegye szintű várlistája a www.varak.hu honlapon él tovább!

Tisztelt Várbarát Társam!

A Várlexikon nyers és folyamatosan gyarapodó változata készen van. A címszójegyzék – 1913-as megyékre (valamint az akkori határon kívüli, de egykor a középkori Magyarországhoz tartozó területek váraira) vonatkozó 74 lista. A listák vastag betûs címszavai jelzik, hogy jelenleg mely várakról rendelkezünk alaprajzzal. Amikor várakról beszélünk, valamennyi erõdítéstípusra egyaránt gondolhatunk. Ezek fajtáit lásd a mellékelt „Kislexikon” alatt!

A várakról háromféle forrásból szerezhetünk tudomást:

1. Történeti írott, képi és térképi források.

2. Helyi szóbeli hagyomány (elsõsorban a helynevek).

3. Látható erõdítésmaradványok.

Szerencsés esetben mindhárom forrás a rendelkezésünkre áll. Ha csak helynevet és/vagy  vármaradványt ismerünk, akkor beszélünk „ismeretlen történetû” várról. Ha egyik sem áll rendelkezésünkre a három lehetséges forrásból, akkor kizárólag légi- vagy mûholdfelvételen felfedezett, esetleg régészeti ásatáson feltárt – felszínen már nem érzékelhetõ - erõdítésrõl lehet szó.

Egy lexikonnak a tényeken és azok helyes értelmezésén kell alapulnia, különben nem éri el célját! Mint a Várlexikon szerkesztõje és a várlista karbantartója örömmel veszek minden érdeklõdõ kérdést, de esetleges hibámra utaló, azt korrigáló megjegyzést is, célom a teljességre és a hitelességre törekvés.

Megjegyzések: 

1./ A várlista tartalmaz bizonytalan helyszíneket is, melyekről a további kutatásnak kell majd eldöntenie, hogy várral állunk-e szemben, netán egyéb – kultikus vagy profán rendeltetésű - objektummal? Az eddig tévesen várnak tartott helyszíneket is sorra vesszük, kijavítva azok értékelését.
  
2./ Szép számmal találkozunk azzal az esettel is, amikor történeti forrásokból ismerjük ugyan a várat, de a mai terepen már semmi sem utal rá. Ezek leggyakrabban a templomok erődítései és a középkori-koraújkori kastélyok. Esetükben a későbbi korok napjainkra teljesen eltüntették az erődítés-maradványokat.

Dr. Dénes József - drdj.atreus@gmail.com

Várak száma megyénként (alaprajzok száma)

A várak listáját vármegyénként .DOC formátumban töltheti le.

A letöltéshez kattintson a vármegye nevére.

 Az utolsó frissítés dátuma: 2025 06. 08.

Magyarázat a várlistához

Már közel négy évtizede kezdõdött a magyarországi várakat feldolgozó kataszter és lexikon elõkészítése. Régészek és a várak iránt érdeklõdõ más szakemberek már addig is több évtizedes munkával létrehozott cédulagyûjteményeit elõször 1983-84-ben egyesítettem. Akkor 3400 várról tudtunk, ma ez a szám a 10000-et közelíti meg. Adattárunk a teljesség igényére törekedve gyûjti egybe a témával kapcsolatban eddig megjelent valamennyi érdemi történeti, régészeti, topográfiai és kutatástörténeti információt.

Fentiekhez kapcsolódva 1992 óta gyűjtjük teljességre törekedve a várak és egyéb erődítmények alaprajzait. Alaprajz gyűjteményem már 10.000-nél több, különféle minőségű és jellegű várfelmérést, alaprajzot tartalmaz. Ezek digitalizálása is megtörtént.

A téma térbeli lehatárolása: a középkori magyar állam területe. Tehát az 1918-ig fennállt ország területén kívül azokat a boszniai és dalmáciai részeket is feldolgozzuk, amelyek az oszmán hódítás elõtt a közös magyar-horvát állam szorosan vett területéhez tartoztak. A vizsgált területnek nem részei a déli határoknál kialakult további bánságok és az ún. melléktartományok. Utóbbiak esetében csak a kifejezetten magyar vonatkozású várakat tárgyaljuk, "határon kívüliként".

Idõbeli lehatárolás nincs. A vizsgált terület õskori és római kori erõdítményei is részei a lexikonnak, hiszen azok sok esetben a középkori várak konkrét helyi elõzményét jelentik. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy-egy objektum kormeghatározása sem mindig bizonyos. Tehát amelyikrõl ma azt hisszük, hogy õskori, könnyen kiderülhet, hogy mégis egy fiatalabb korszakban keletkezett.

Minden várról közlünk egy 1:25.000 méretarányú térképrészletet, melyen azonos grafikus jelöléssel mutatjuk a vár helyét. A térkép-részletek forrása az egész vizsgált területrõl egységesen meglévõ harmadik katonai felmérés anyaga. Mellette közreadjuk a vár rendelkezésünkre álló legjobb alaprajzát is. Vagyis a két alapvetõ kérdésre: „hol van?” illetve „hogy néz ki?”, vizuálisan is választ adunk. A várak történetét valóban lexikális tömörséggel, csak a legfontosabb adatokra koncentrálva szándékozzuk ismertetni. Legfontosabb adataink forrásaira a szócikkek végén rövidítésekkel hivatkozunk.

Korszakok:

ő =     Őskor

ő1 =    Újkőkor (i.e. 6500-4500)

ő2 =    Rézkor (i.e. 4500-2700)

ő3 =    Bronzkor (i.e. 2700-800)

ő4 =    Vaskor (i.e. 800-i. sz. 100)

r =    Római-kor 

rb =    Római-kori barbár 

k1 =    Kora középkor (455-1000)

k2 =    Érett középkor (1000-1323)

k3 =    Késő középkor (1323-1526)

ú1 =    Kora újkor (1526-1718)

ú2 =    Újkor (1718-1878)

ú3=    A várak utóélete (1878-)

Kategóriák:

(ő)     Őskori erődítések

(r)     Római-kori erődítések

(sv)     Kora-középkori sáncvárak

(ak)     Archaikus kővárak

(m)     Földhalomvárak (motték)

(pk)     Preklasszikus középkori várak, 

(ev)    Elővédművek és ellenvárak

(kl)     Klasszikus középkori várak

(k)     Késő-középkori és kora-újkori kastélyok

(bv)     Bástyás várak, erődök, zártsáncok 

(tt)    Törökkori tornyok 

(te)     Templomerődítések

(ek)     Kolostorerődítések

(ve)     Városerődítések, városi várak

(vh)    Védhető házak, városi tornyok

(pv)     Parasztvárak

(bg)     Barlangvárak

(?)    bizonytalan

KISLEXIKON

barlangvár – erődítéssel ellátott barlang

bástya - ágyúk elhelyezésére szolgáló sarokvédmű, melynek szélessége nagyobb a magasságánál

erőd - elsődlegesen védelmi célra létrehozott, a tüzérségi harc követelményeinek megfelelő erődítés

erődítés - a kerítés védelmi képességét meghaladó védelmet biztosító, védett területet határoló fal, palánk vagy sánc és/vagy a vízelvezető céllal vagy területhatárként létesített ároknál komolyabb védelmet nyújtó árok (védőárok)

erődített kolostor - erődítéssel ellátott kolostor

földhalomvár (motte) - teljes tömegében földből felhalmozott, torony elhelyezésére felhasznált csonkakúp alakú mesterséges domb 

földvár - elpusztult, földdel egyenlővé tett vár. Később egyes földvárak helyén újra vár épült, ilyen esetekben csak a név őrizte meg egy korábbi felhagyott vár emlékét

kastély - a középkorban és a kora újkorban olyan erődített lakóépület (együttes), amelynél a lakályosság szempontjai a meghatározók

klasszikus vár - nagyobb méretű, alkalmasabb helyen épült vár, története ismert, egész uradalom tartozott hozzá

"külső sánc" - az árok ásásakor kifelé dobott földből képződött domborulat. Nem azonos a ténylegesen védővonal szerepét játszó, belső szerkezettel rendelkező igazi sánccal

palánk - egy vagy több sorban egymás mellé leásott cölöpökből álló védővonal. Összetettebb formájában két párhuzamos cölöpsor közé agyagot döngölnek, vízszintes kötésekkel is erősítik, a cölöpöket vesszővel fonják és kívülről sárral tapasztják. Utóbbi forma az ágyúhasználat idején, a török korban gyakori (magyar módra történő építés)

palota – reprezentatív lakóépület a vár belsejében

perem – a védett terület széle mesterséges kialakításának nyoma

preklasszikus vár - kisebb méretű, kevésbé extrém elhelyezkedésű vár, története ismeretlen, vagy alig ismert, kisebb birtokon épült

relatív magasság – a vár belső területének legmagasabb természetes pontja és a közvetlen környezet legmélyebb része között mért különbség

sánc - eredetileg függőleges külső oldallal rendelkező, többnyire faszerkezetes, földből, esetleg kőből és földből felhordott erődítés. Szétomlott formájában a sima földtöltéshez hasonlít. 

templomerődítés - erődítéssel ellátott templom

torony - olyan védmű, melynek magassága meghaladja alapátmérőjét, funkciója szerint lehet lakótorony, öregtorony, védőtorony, kaputorony, vagy különálló őrtorony

vár - olyan erődített lakóépület (együttes), amelynek építésénél a védhetőség szempontjai a meghatározók

várfal – a védett terület peremén húzódó kő- vagy téglafal

városerődítés - erődítés a lakott település, vagy központja körül

védett terület - a vár védővonallal körülhatárolható hasznos területeinek összessége (az árkok, külső földtöltések területe nem számít bele!)

védőárok – mesterséges védelmet biztosító száraz- vagy vizesárok

védővonal – a védők elhelyezésére alkalmas fal, sánc vagy palánk vonala a védőárok belső oldalán

zártsánc – ágyúk elhelyezésére szolgáló, körkörös védelemre alkalmas kis erőd, földsánc (redout)