Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TarnaszentmáriaMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Dobivár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Tarnaszentmária, Dobivár

Tarnaszentmária község északi részén emelkedő 224 m magasságú hegy déli irányba, a falu felé kinyúló különálló sziklagerincén helyezkedett el a vár, melynek egykori területét az itt nyitott kőbánya teljesen elpusztította.

A vár nevét az egykor közvetlenül alatta lévő Dobi-pusztáról kapta. Eredeti nevét nem ismerjük, történetére semmi adatunk sincs. A megyei helynévgyűjtés Kis-vár néven szerepeltette,mely nevet nyilván megkülönböztetésként kaphatta az ugyancsak Tarnaszentmária területén délre lévő Várhegyen egykor állt vártól.

A Dobivárról Bartalos Gyula, Soós Elemér és Pásztor József is tudott. A vár helyét azonban nem ismerték, bár Pásztor jól sejtette, és a község északi szélén lévő Dobi-puszta felett északkeletre lokalizálta. A megye műemléki topográfiájában tévesen az ugyancsak Tarnaszentmária határában délre lévő Várheggyel azonosították.

Maradványait Dénes József találta meg 1982-ben. A község északi végén lévő kőbánya északkeleti végefelett, fent a szélén, füves magaslaton állapította meg a vár nyomait. A kis, középkori jellegű várnak kb. 20%-át találta még egy kis körcikk alakjában, kb. 2×15 méternyi területen, melyet akkor még 1 m mélységű árok kerített. Emellett egy kis kőfalmaradványt is azonosított.

1998-ban Nováki Gyula megkísérelte a helyszínt azonosítani, de a kőbánya addigra a vár korábban még fogható részletét is teljesen elpusztította. Az 1:10000-es topográfiai térkép szerint a kisméretű vár egy észak felől lejtő, keskeny hegygerinc végén volt.

Tarnaszentmária hegyek által körülzárt, stratégiailag fontos völgyszűkülete már a honfoglalás előtt is lakott település volt. Ezt bizonyítják a régészeti leletek, melyből tudhatóak, hogy éltek a III. században itt vandálok, majd a IV. században szarmaták, azt követően pedig a honfoglaló magyarok is hamar benépesítették a vidéket.

A középkorban Tarnaszentmária sorsa hasonlóan alakult a környékbeli településekéhez, melyek az Árpád-kortól kezdődően az Aba nemzetség birtokában voltak. A falut először 1325-ban Torna, 1417-ben Zenthmariya néven említik. A település történetére vonatkozó adatokat csak a XVI. század közepétől kezdve ismerünk. Ekkor a Szentmáriay család volt a falu birtokosa, egészen a XVII. század közepéig.

Eger várának 1552. évi ostroma során a település elpusztult és valószínűleg a vár is erre a sorsra jutott. A Dobi puszta, Dobivár elnevezések felvetik, hogy a vár építője a XIV. században Szerencsen is birtokos Dobi család egyik tagja lehetett.

Forrás:
 
NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG Magyarország régészeti topográfiája - 2. kötet - Heves megye - 2009
GPS: É 47° 53.049 (47.884151)
K 20° 12.259 (20.204313)

Információk: Tarnaszentmária község északi részén emelkedő 224 m magasságú hegy déli irányba, a falu felé kinyúló különálló sziklagerincén helyezkedett el a vár.

A vár egykori területét az itt nyitott kőbánya teljesen elpusztította. A vár a kőbánya jelenlegi területének ÉK-i részén helyezkedett el.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv