Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CEGLÉD - KOSSUTH TÉR, R. K. TEMPLOM

Irod.: Chobot 1915. 303.: „Szent Anna tiszteletére ajánlott kápolnáját állítólag V. István neje, Erzsébet királyné emeltette 1270. körül. ... Ugyancsak Erzsébet királyné, Nagy Lajos anyja, építtetett az említett kápolna mellé egy 'csodás mívű' a Szentkereszt feltalálása tiszteletére ajánlott templomot, melyet a klarisszák 1417-ben már javíttattak, mert az 1820-ban lebontott templom egyik gerendáján ez az évszám volt látható. ... Czegléden, Balázs nevű pap kezdte Luther tanait hirdetni; a plébánost elkergették, 'a remegő katholikusok' elmenekültek és az újhitűek 1530. körül a templomot és iskolát is elfoglalták.6*

1) Tudományos gyűjtemény. 1827. II. 45. - 3) Hübner. A czeglédi r. k. egyház tört. 9. - 6) História Domus. "

Bártfai Szabó 1938. 1003. reg.: Az óbudai apácák apátnője a Szolnoki Pál halálával megürült ceglédi Szentkeresztről elnevezett plébániára 1471. január 11-én kinevezi Bog-dasai Petry János fiát Bálint papot és felkéri Vince váci püspököt, hogy a javadalomban erősítse meg. Ebben az oklevélben említik meg először a templom titulusát. Káldy-Nagy 1985. 164-166. 108. sz. város. 1546-ban 3 papját, 1559-ben 2 papját írták össze. A templomadó 1562-ben 50 akcse.

Tari 1995. 121-124.: A 19 öl (36 m) hosszú és 4,5 öl (8,5 m) széles gótikus csarnoktemplomot jó állapota ellenére bontották le 1821-ben. A História Domus szerint a templomot Erzsébet királyné építtette. Ép tölgyfa és vörösfenyő tetőgerendájába az 1417-es évszámot vésték. Valószínűleg egy helyreállítás során kicserélt tetőszerkezet része lehetett ez a gerenda. Ugyanitt elégett fák darabjait (gerendafészkeit?) is megtalálták a bontáskor. Talán 1417 előtt leéghetett a templom tetőszerkezete. A régi templom két szegletén „két sarokkő feszüle ki. Ezeknek mindenikén egy ilyen figura vala kimetzve.... Azonban az említett figurákat a templomnak más kövein is lehetett szemlélni. " A gótikus templomnak része volt egy kis kápolna is: „Volt ezen régi Templomunknak Napkelet és dél Körösi fekvő részén Sz. Anna Asszonynak egy kisded kápolnája, mely Sanctuárium formára vala építve és egy fél lábbal magasabban feküdt a nagyobb Templom alsó padlójánál. " A leírásban megemlítik, hogy „Ezen kápolnának alapjai körös körül ásatván egész az alsó kövekig, vastag kötelek és feszítő rudak által próba tétetett az ő döntésére, midőn több száz emberi erő hozzá járult volna az ő három falai mintha egy kővé váltak volna, még csak meg sem repedezvén sem egymástól el nem válvának mint a nagy erőtől kényszerítve csak félre dőlt és azután csákányokkal s vasrudakkal kelletett nagy bajjal széjel szedni: ahol ellenben a nagyobb templomnak falai döntőgettetvén hasonló móddal, azonnal szétomlottak, annak falai sok apró kő és tégla darabokból állottak és leginkább bőséges malterból, a bóthajtása is, Sz. Anna Kápolnájának olyan volt melyet most Gothus munkának nevezünk, melyből hozzávetőképpen azt következtetem, hogy a régi templomunk melynek építése Erzsébet Magyar Királynénak tulajdoníttatik és az említett Sz. Anna Asszony kápolnája nem egy időben sem azon egy mester által építtetett. " Szerencsére a gótikus templomról alap- és helyszínrajz is készült az 1810-es években, melyet a nagykőrösi levéltárban őriznek. Ezen sajnos külön nem jelölik a kis kápolna helyét. (36. kép)

1272-90*: Györffy 1998. 512.: Györffy György feltételezi az 1332. évi pápai tizedjegyzékben a pesti főesperességben említett Seglar-ró, hogy ez Cegléddel lehet azonos. Bizonyítéknak tartja a 8 márkára (320 garas) becsült jövedelmet, amelyet az összeg nagysága miatt csak Ceglédre lehet vonatkoztatni.

Forrás: TARI EDIT - PEST MEGYE KÖZÉPKORI TEMPLOMAI