Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

AbaújvárMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeAbaúj-Torna vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Abaújvár, református templom

Abaújvár ispáni várával és benne felépült esperesi templomával a korai középkorban Abaúj vármegye közigazgatási és egyházi központja volt.

A XIV-XV. század folyamán épült Abaújvár nagyméretű, reprezentatív gótikus temploma. Az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy teljes belső tere festett volt. A falképek nagy része még feltárásra vár. Valószínű, hogy a templom építésében a Perényi családnak is szerepe volt. A falu, csakúgy, mint földesura, igen korán áttért az új hitre. A Perényiek 1531-től már biztosan lutheránusok, 1580-től reformátusok voltak. Több családtag a templomba temetkezett, melyet többször megújítottak.

A XVI-XVII. században szakadatlan háború dúlt ezen a területen. A Hernád-völgy a török, a Habsburgok és az erdélyi fejedelmek csapatainak felvonulási területévé vált. Újvár, minthogy rajta keresztül vezetett az észak felé tartó hadiút, nagyon megsínylette ezt az időszakot.

1617-ben végzett felújítás során a templom új tetőt kapott és ekkor készült el a templom fakazettás mennyezete, mely stilizált növényi motívumokat ábrázolt, készítője Szepsi Asztalos Mátyás. Nem sokkal ezután, 1652-ben a templomba Száraz Kata jóvoltából faragott kőszószék került.

A XVII. századi építésekben feltehetőleg nagy szerepe volt a Perényi családnak, erre utal a teplom belsejében megtalált 4 sír, ebből az egyik annak a Perényi Mihálynak a sírja, aki 1557-ben megszerezte a falut (az ő sírja az 1835-ös földrengéskor került elő). A sekrestyét az 1730-as években bontották le, emiatt – az 1754-es nagy felújítás ellenére is – 1785-ben a szentélyt észak felől új támpillérekkel kellett megerősíteni.

Lehetséges, hogy a templomot kerítő első kőkerítés is a 17. században épült, hiszen ekkoriban lett népszerű ez az eljárás. A ma is álló kerítőfal 1793-ban készült el és jóval nagyobb területet kerít körbe mint elődje, valószínűsíthetően a templom körüli temető bővülése miatt.

1806-1807-ben készültek a mai berendezés asztalosmunkái (padok, szószékkorona, ablakok), 1826-ban a karzat. 1834-ben egy földrengés kárt okozott a templomban, emiatt támasztották meg a hajó északi falát támpillérekkel, s ez okozta évtizedek múlva, 1886-ban a déli hajófal lebontását és újraépítését is. Közben 1866-ban felépült a torony és „az idomtalan magas templom fedelet leszedetvén alábbszállítva újból építtetek”.

A levéltári kutatások számos új építéstörténeti adatot eredményeztek (a legfontosabb ezek közül talán a Myskovszky említett, 1876-os rajzán még gótikusként ábrázolt déli hajófal 1886-os lebontására és újjáépítésére vonatkozó adat), melyeket korábbi és 2002-es kutatások is megerősítettek. A szentély átalakított déli ablakai fölött feltárták az eredeti gótikus résablakok záradékát. Ezek a régies formájú déli ablakok a poligonális szentély falaival egyidősek, de – úgy tűnik – a keleti tengelyben elhelyezett csúcsíves, kétosztatú, mérműves ablak is egykorú ezekkel. A restaurátori szondázás megállapította, hogy ezt az ablakot szintén a falazással egy időben alakították ki, s a freskók festésekor – melyek nem készülhettek 1400-1450-nél később – már ennek kávájához igazodott a festés keretelősávja.

A templom felújítása 1998-tól napjainkban is tart. Hosszú ideig a források szűkőssége miatt csak rövid feltáró kutatásokat végeztek. A helyreállítási munkálatok kezdetén Csengel Péter és Gere László végezte el a templomot övező területek feltárását, ekkor került sor a falképek rövid vizsgálatára.

2002-ben a homlokzat vizsgálatára került sor. A renoválás során sikerült kicserélni a tetőzetet, amelyet meg is magasítottak, az eredeti fakazettás mennyezet helyreállítása miatt azonban a mennyezeten addig látható festés (amely egy kinyitott Bibliát ábrázolt, benne egy Malakiás könyvéből található idézettel) odalett.

2008 novemberében, az abaújvári református templomban zajló régészeti kutatás során, a hajó közepén a kőburkolatban lefelé fordítva beépített középkori sírkövet találtak a régészek. A tufából készült sírkő a Perényi család címerét ábrázolja. A sírfelirat szerint a kutatók Perényi Péter országbíró sírkövét találták meg.

A templom falainak nagyrészét boríthatták eredetileg a falfestmények. A freskók részbeni jó állapotban való fennmaradásának magyarázata lehet, hogy a falu nem sokkal a templom felépülte után református lett. A reformáció jegyében egyszerű fehérre meszelték a falakat.

Wolf Mária így méltatja a freskókat: "Minthogy Magyarországon igen kevés középkori falfestmény maradt meg, az abaújvári templom freskói felbecsülhetetlen értéket képviselnek. Vizsgálatuk minden bizonnyal közelebb visz bennünket a hazai gótikus építészet és festészet jobb megismeréséhez. … az egész templomra kiterjedő festése kiemeli egyszerű falusi társai sorából

Az abaújvári templom freskói felbecsülhetetlen értéket képviselnek, továbbá Perényi Péter gótikus sírkövének megtalálása is az elmúlt évek fontos felfedezései közé tartozik.

Források:

Mentényi Klára szerk.: Műemlékvédelmi Szemle 2003/2. szám Az Országos Műemléki Felügyelőség tájékoztatója (Budapest, 2003)

Rácz Miklós  - Héczey-Markó Ágnes - Egy különös középkori sírkő Abaújváron - 2013

Abaújvár Jövőjéért Egyesület

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 31.467 (48.524445)
K 21° 19.078 (21.317968)

Információk: A templom a település keleti részében a vártól kb. 400 méterre DK-re a Rákóci út, Béke út találkozásánál helyezkedik el.

A templom előzetes egyeztetést követően látogatható.

Telefon: +36 30 265 4895

E-mail: abaujvaria@gmail.com

Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról