Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bolkács - Bolkatsch - BălcaciuRomániaErdély és PartiumKis-Küküllő vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A Küküllőközi dombvidék Ny-i részében, a Bolkácsi-patak mellett fekszik Bolkács (Bulkesch, B�lcaciu) falu.

1319-ben jelentkezik először az oklevelekben Bolkach néven, 1324-ben Bolkách, 1332-ben Balkaz, 1395-ben Balkas, 1482-ben Bolkach, 1606-ban Bolkács formában fordul elő. Egy 1319-es oklevél plébániáról tudósít. 1332-ben papja, János a pápai tizedjegyzék szerint 60 dénárt fizet, majd 50 dénárt. 1448-ban Hunyadi János oklevelében is feltűnik Bolkács papja, név nélkül.

A falu központjában emelkedő domb tetején álló mai szász evangélikus erődtemplom elődje egy XIV. századi kisebb gótikus templom volt, melyet a későbbiekben erősen átalakítottak. Egykori falaiból a nyolcszög három oldalával záródó, támpilléres, kulcslyuk formájú lőrésekkel ellátott szentélye maradt meg, melyet felül fából készített, zárt védőfolyosó fut körbe. A templomot a XVI. században csaknem szabályos kör alakban védőfallal kerítették, melyet belülről fedett védőfolyosókkal láttak el (ezek mára elpusztultak), kívülről pedig öt külső toronnyal és egy kaputoronnyal erősítettek (ez utóbbit mára lakóházzá alakították). A régi templomot a XIX. század eleji munkálatokkal alaposan kiforgatták eredeti stílusából, az "új" háromhajós épület nyugati homlokzata elé a XIX. század közepén barokk és klasszicista jegyeket viselő harangtornyot építettek. A torony alól lépcső vezet a hajó fölötti térbe, s innen a szentély körüli védőfolyosóra lehet jutni.

Léstyán Ferenc így írja le a templomot: „Ebből a templomból változatlanul csak a szentély maradt meg, északi oldalán a sekrestyével. A szentélyt a védelmi erősítések során védőbástyákkal, magas támpillérekkel alátámasztva, három emeletre emelik. A szentély érdekessége, hogy míg déli fala egyenesen halad, az északinak ferdén behajlik a tengelye. A régi hajót, melynél feltételezik, hogy harangtornya és védőerkélye is volt, 1807-ben lebontják és a középkori szentélyhez 1807–1810 között egy háromhajós tágas templomot építenek. A hajók egymagasságúak és dongaboltozatosak. Ma is álló karcsú tornya 1856-ban készült. A templomot kettős fal vette körül. A belső falat lebontották s anyagát az új hajók építéséhez használták fel. A külsőt épen megőrizték. Az eredeti 6 bástyatoronyból 5 ma is áll. Az északi tornyot 1933-ban bontották le, és leomlás fenyegeti a délnyugati bástyát is. A templom domborművel díszített harangja egyidős a régi templommal, XIV. századi. Domborműve Sámson küzdelmét ábrázolja az oroszlánnal.”

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 583-584.


GPS: É 46° 11.303 (46.188389)
K 24° 3.453 (24.057558)
Várak.hu mobil applikáció