Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gernyeszeg - GorneştiRomániaErdély és PartiumMaros-Torda vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Gernyeszeg település végében, a Maros folyó mellett a történelem során három nemesi lakóhelynek helyt adó építmény követte egymást ugyanazon a helyszínen. Az elsőt még a XV. század elején királyi engedély birtokában létesítette az Erdélyi család. Mivel korabeli okleveles említésében „castellum” néven illették, csak egy szerényebben megerődített „kastélyra” lehet gondolni, amit a közeli Maros folyó vizével feltöltött vizesárok övezett. Az építtető nemesi família márványtáblás címerét 1674-ben találták meg a földsánc törmelékében.

A második objektumot a XVII. század végén Teleki Mihály erdélyi kancellár kezdte a korábbi alapokra létrehozatni.

Korabeli források szerint a korszakban uralkodó irányzat szerint szabályos, négyszög alaprajzú, belsőtornyos reneszánsz várkastély volt, amit a vizesárok mellett még egy külső palánkfallal is védelmeztek. Az objektum É-i homlokzatának közepén emelkedett az emeletes kaputorony, amit a vizesárkon átívelő kőhídon és azt lezáró felvonóhídon lehetett megközelíteni. A zárt négyszögletes udvart minden oldalról emeletes lakóépületek fogták közre, bennük a főnemesi család és szolgaszemélyzetük szobáival valamint a gazdasági helyiségekkel. A korabeli urbárium szerint a Ny-i és D-i szárnyban helyezték el az éléskamrát, mosókonyhát, a DK-i sarokban emelkedett a Veres-bástya „melynek fala ötszögletre van építve keresztbolthajtás alatt, mely virágosan van párkányozva”. Az ÉK-i sarkon lévő Aranyos-bástya alatt a legények szállását találták, mellette az asztalosház, a csizmadiaház, az oskolaház és a pap háza. Természetesen ezek nem különálló épületeket jelentettek, hanem a korabeli szóhasználat szerint egy-egy kisebb-nagyobb helyiséget vagy termet.

A harmadik kastély, ami jelenleg is fennmaradt egy U-alakú épület, hasonlatos a gödöllői Grassalkovich-kastélyhoz, csak kisebb arányú. Munkálatait 1770 és 1803 között folytatták, így nyerte el a barokk ízléssel kialakított külső homlokzatát. Különlegessége, hogy az esztendő beosztásának megfelelően 52 szobáját és 365 ablakát alakítottak ki benne az építőmesterek. A 2006-os adatok szerint jelenleg tüdőbeteg gyermekek kórházaként működik, így nem látogatható.

Megközelítése:

Románia erdélyi területén, Marosvásárhelytől ÉK-i irányban, a Maros folyó bal partján terül el Gernyeszeg {Gornesti} községe, aminek szélén emelkedik a Teleki família egykori várkastélya. Mivel jelenleg {2006} tüdőbeteg gyermekek kórháza működik a falai között, nem látogatható az épület.

Története:

Ezen a helyszínen a történeti források szerint több erődítmény követte egymást az évszázadok során. Az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése 1319-ből való a településnek „Knezeg” alakban, amikor az országot darabokra szaggató tartományurak leverése után Anjou Károly király a legbensőbb udvari hívei közé tartozó Kacsics nembeli Szécsényi Tamásnak adományozta, akit két esztendő múltán erdélyi vajdának is kinevezett. Leszármazottai közül 1395-ben Frank báró a birtokot elcserélte a királyi Kamara más uradalmáért. Luxemburgi Zsigmond király 1405-ben a Becse-Gergely nembeli Erdélyi Miklós fia Antalnak és testvérének adományozta oda vitézi cselekedeteiért, többek között, hogy az 1396-os nikápolyi csatában segítette az uralkodó menekülését az őt üldöző törökök elől. 1410. augusztus 16-án kelt oklevelében engedélyezte, hogy Antal úr valamelyik erdélyi birtokán várat építethessen, amit egy 1414-es okiratban megismételt az újonnan adott pallosjoggal kiegészítve. A környező települések felett hatalmat gyakorló földesúri szállás első említése 1477-ből származik „castellum Gernyezegh” alakban, ami kisebb jelentőségű várkastélyra utal. A korabeli forrás szerint ekkoriban Pongrácz László özvegye, Jusztina lakott benne. Rövidesen házasság révén ismét az Erdélyi família mondhatta a magáénak évszázadokon keresztül. A birtokos változásra 1642-ben került sor, mikor István úr halála után özvegye, Mindszenti Krisztina Csáky István báróhoz ment feleségül. Később ismeretlen indokkal a Bánffyak szerezték meg, akik közül Dénest a fejedelem parancsára kivégezték, birtokát pedig elkobozták. 1675-től az Erdély politikai életében jelentős szerepet viselő Teleki család kapta adományba a hozzá tartozó huszonnégy faluval egyetemben. Innen indult 1690-ben az egyesült kuruc – tatár hadak elleni zernyesti csatába Teleki Mihály erdélyi kancellár. Az ütközetet elvesztették hadai, őt, magát is menekülés közben levágták a győztesek, holttestét a későbbiekben hazaszállították és a falubeli templom mögötti családi kápolnában helyezték örök nyugalomra. A középkori alapokon nyugvó nemesi épület átalakítását már Teleki Mihály kancellár megkezdte, utódai alatt pedig jelentősebb mértékben átalakították a lakhatóság szempontját tartva szem előtt. A régi várról Makó János 1816-os tanúvallomása által tudunk részleteket: „hosszúságra nézve, éppen akkora volt, mint a mai s azon a helyen is feküdt, hanem a nyugati oldala a Maros felé valami három öllel szélesebben terjedt ki, amint most meg tetszik a mostani Kastély napnyugati oldalához közel fekvő pince maradványokból”. Egy 1751-es részletes összeírás szerint az akkori épület: „A kastély fekszik a Maros-parton, a falunak alsó végiben, mely egészen jó, mélyen ásott sánccal van körülvéve, a sáncnak szélessége egyenetlen, némely helyen hat, némely helyen tíz és annál is több ölnyi, mélysége is hasonlóképp egyenetlen”. Az urbárium leírója részletesen felsorolja az egyes helyiségeket és bennük található felszerelési tárgyakat és bútorzatot. Az 1770-ben megkezdett átalakítási munkálatok több évtizedig húzódnak, befejezése idején 1803-ban gróf Teleki József a földesura. Építésze Schmidt Konstansz, aki a következőket írja ekkoriban: „Megrenováltatván az egész Kastély, pince aljától fogva a kémény tetejéig, úgy kívül és belül…” Ez az U-alakú barokk kastély látható napjainkban is. A XIX. század végén Teleki Sámuel, a híres Afrika-kutató itt őrizte nevezetes vadásztrófea gyűjteményét, valamint az ősrégi család hatezer darabos könyvtárát. Mindezek azonban a második világháború viharaiban elvesztek, értékeit széthordták, míg az egykori főnemesi kastély falai között jelenleg {2006} tüdőbeteg gyermekek kórháza működik.

{Szatmári Tamás}

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 208-209.


GPS: É 46° 40.173 (46.669548)
K 24° 38.728 (24.645460)

Megközelítése: Románia erdélyi területén, Marosvásárhelytől ÉK-i irányban, a Maros folyó bal partján terül el Gernyeszeg {Gornesti} községe, aminek szélén emelkedik a Teleki família egykori várkastélya. Mivel jelenleg {2006} tüdőbeteg gyermekek kórháza működik a falai között, nem látogatható az épület.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház