Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Aranyosmeggyes - Medeşiu AuritRomániaErdély és PartiumSzatmár vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

Aranyosmeggyes vára (Lónyai-kastély)

Az Alföld ÉK-i szélén, a Szamos-Túr közén, az itt ÉNy–Ny-ra kanyargó Szamos jobb partjától kb. 3,5-4 km-re, sík vidéken fekszik Aranyosmeggyes (Medieşu Aurit) község. Először 1271-ben említik „villa Megyes” néven.

A település mai, romos várkastélya helyén már a XIII. században állt egy Jákó várának nevezett, oklevelesen először 1278-ban említett erősség, melynek birtokosa a Kaplony nemzetségből való Jákó volt. E családtól a XIV. században - benősülés folytán - a Pok nembeli Miklós erdélyi vajdához került az erősség.

1493-ban a Báthoriak erőszakkal foglalták el a várat (melyet ekkor már Meggyes várként emlegettek), majd e család kihaltával a Lónyaiakhoz kezére jutott.

Lónyai Zsigmond 1630 táján alakíttatta mai formájára az épületet, mely így négyszög alaprajzú, kétemeletes, zárt udvaros reneszánsz kastéllyá változott, sarkain olaszbástyák erősítették a védelmet, kaputornya egy szinttel magasodott az épület többi része fölé. Hajdan sánc és vizesárok is övezte a masszív épületet.

1661-ben a török hiába ostromolta, bevenni nem tudta, bosszúból viszont felgyújtotta Aranyosmeggyes házait, az üszkös romok közül csak a támadásoknak sikeresen ellenálló várkastély magasodott fel.

Lónyai Zsigmond halála (1643) után lányára, Lónyai Annára (Kemény Jánosné) szállt a várkastély, akitől I. Apafi Mihály fejedelemsége idején, 1670-ben hűtlenség vétsége címen elvették, majd még ebben az évben lerombolták. Az épület maradéka a Rákóczi vezette szabadságharc alatt, 1707-ben pusztult el.

1732-ben a Wesselényi család vásárolta meg a romkastélyt, majd ennek lebontását követően ugyanott újabb kastélyt építettek a régi vár köveiből. Ez utóbb a Telekieké lett, s e család még a XIX. században is bírta.

A II. világháború idején, 1940-44 között a magyarok helyreállították a tönkrement épületet. A háború végén az oroszok által felgyújtott kastély újjáépítésével később nem foglalkoztak, s az épület állaga azóta is folyamatosan romlik.

Egykori díszes berendezései, aranyozott mennyezetű ebédlője – ahonnan állítólag nevét is nyerte – teljesen megsemmisült. Ma a várkastély és a sarkain álló vaskos tornyok és a kastély falai omladozva, tető nélkül állnak. Az épület megmentésére a román kormányzat nem tervez lépéseket.

Frissítés: Napjainban a kevés látogatót groteszk látvány fogadja – a romos állapotú épület homlokzatán egy hatalmas méretű trikolór ékeskedik. A néhai sánc nyomai ma is pontosan kivehetőek, az épületet körülvevő világító oszlopokon a kitűzött román zászlók jelzik viszont ki az úr. Bár a „hivatalos” bejáratokon rács van, nem kihívás az épület belsejébe jutni – ezt a temérdek mennyiségű szemét is jelzi sajnos.

Köszönjük Füstös Raymond 2021 márciusában készített képeit és az aktualizált információkat!

Forrás:

Karczag Ákos - Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 87.

GPS: É 47° 47.304 (47.788395)
K 23° 7.986 (23.133108)

Információk: Szatmárnémetitől 20 km-re keleti irányban, Aranyosmeggyes község területén található, a korábbi vár helyén felépített renesszánsz stílusú Lónyai-kastély, pontosabban ami maradt belőle.

A kevés látogatót groteszk látvány fogadja – a romos állapotú épület homlokzatán egy hatalmas méretű trikolór ékeskedik.

A kastély környezetét a fáktól és bokroktól megtisztították. A vár néhai sáncainak nyomai ma is pontosan kivehető. Bár a „hivatalos” bejáratokon rács van, nem kihívás az épület belsejébe jutni – ezt sajnos a temérdek mennyiségű szemét is jelzi.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv