Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Erdőd-Ardud - ArdudRomániaErdély és PartiumSzatmár vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Erdőd (Ardud) az Alföld ÉK-i szélén, a Kraszna-Szamos közén, a Bükk-hg. ÉNy-i lábához csatlakozó alacsony dombvidék végében, a Sós patak mellett fekszik.

A helységet 1215-ben Herdeud, 1216-ban Erdowd, 1231-ben Erdeud néven említik az oklevelek. A falu nevezetes szülötte a pályája során esztergomi érsekségig jutott Bakócz Tamás (1442-1521).

A hajdani erdődi várat 1481-ben - egy korábbi királyi engedély nyomán - Drágffy Bertalan kezdte építeni. (A Drágffyak 1392-től az 1500-as évek közepéig voltak birtokosok az erdődi kerületben.) Valószínűleg a XV.-XVI. század fordulójára készült el a magas és vastag falakkal, öt toronnyal épült erősség, melynek várnagyát 1504-ben említi először oklevél. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege Schwendi Lázár vezetésével foglalta el, majd János Zsigmond vette vissza hamarosan és leromboltatta. A XVII. században Károlyi birtok lett a terület. 1730-ban az elpusztított vár köveiből Károlyi Sándor gróf építtetett egy négytornyú barokk várkastélyt. Kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor Szendrey Júliával (1847. szeptember 8.), majd innen mentek - Nagybánya érintésével - Koltóra, ahol mézesheteiket töltötték. Az időközben megkopott, majd a millennium évében helyreállított kastély a II. világháború végén vált rommá, ma némi falmaradványok és egy épen maradt (betonnal foltozott) torony látható, az épület többi része összedőlt.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 171.


GPS: É 47° 39.243 (47.654053)
K 22° 53.282 (22.888033)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház