Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Erdőd, vár - kastély

Erdőd (Ardud) kisváros az Alföld ÉK-i szélén, a Kraszna-Szamos közén, a Bükk-hg. ÉNy-i lábához csatlakozó alacsony dombvidék végében, Szatmárnémetitől 17 km-re délre, a Sós patak mellett fekszik. Az egykori várnak, majd kastélynak helyt adó magaslat a kisváros északi részén, a Szatmárnémeti felé haladó főút mellett emelkedik.

A helységet először 1215-ben Herdeud alakban, egy boszorkányper kapcsán említik a források, majd 1216-ban Erdowd, 1231-ben Erdeud néven szerepel az oklevelekben. A falu nevezetes szülötte a pályája során esztergomi érsekségig jutott Bakócz Tamás (1442-1521).

A hajdani erdődi várat 1481-ben - egy korábbi királyi engedély nyomán - Drágffy Bertalan kezdte építeni. A Drágffyak 1392-től az 1500-as évek közepéig voltak birtokosok az erdődi kerületben. Valószínűleg a XV.-XVI. század fordulójára készült el a magas és vastag falakkal, öt toronnyal épült erősség, melynek várnagyát 1504-ben említi először oklevél. A beházasodás révén a Báthoriakhoz került várat 1565-ban Miksa király serege Schwendi Lázár vezetésével foglalta el, majd János Zsigmond vette vissza hamarosan és leromboltatta.

A XVII. században Károlyi birtok lett a terület. 1727-1730 között, az elpusztított vár köveiből Károlyi Sándor gróf építtetett egy négytornyú barokk várkastélyt. Ennek kápolnájában tartotta esküvőjét Petőfi Sándor Szendrey Júliával 1847. szeptember 8-án, majd innen mentek - Nagybánya érintésével - Koltóra, ahol mézesheteiket töltötték.

Az időközben megkopott, majd a millennium évében neogótikus stílusban felújították. A helyreállított kastély a II. világháború végén vált rommá. Az ezredfordulót követő évtizedig, már csak némi falmaradványok és egy épen maradt (betonnal foltozott) torony volt látható.

Az erdődi és a nagykárolyi önkormányzat még 2009-ben nyújtott be közös pályázatot európai uniós támogatásra műemlékeik felújítása érdekében. A munkálatok befejezésére végül 2012-ben került sor. Kialakításra került többek közt a Petőfi-Szendrey emlékhely is.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 171.
Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu - 2024