Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Doborka - Dobring - DobârcaRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

A Szebeni-havasokhoz tartozó Szerdahelyi hegyág É-i részében, a Doborkai patak mellett fekszik Doborka (Dobring, Dob�rca) község 1309-ben Dobrica, 1330-ban Duburka, 1334-ben Doborca, 1488-ban Doborcka néven jelentkezik az okiratokban.

1309-ben plébániatemploma van, ebben az évben plébánosa, János szerepel a gyulafehérvári káptalan perében.

1330-ban szintén János a plébános.

1332-ben papja (bizonyára János) a pápai tizedjegyzék szerint 3 lotó ezüstöt fizet, ugyanezen év végén János pap 6 pensa dénárt, 1334-ben utóda Henrik 4 márkát, majd 2 márkát ezüstben 1, fertót pedig dénárokban, 1336-ban 1 lotó ezüstöt. 1410-ben László a plébános.

Az eredetileg háromhajós bazilika román stílusban épült és régebbi, mint a helység első okleveles említése: a XIII. század közepén már bizonyosan áll. A főhajó és oldalhajók között 5 pár oszlopon nyugvó árkádok állottak. A szentély egyenes záródású volt. A torony a főhajó nyugati frontja elé épült és a földszinti része a főkapu előtt boltozott előcsarnokot képezett.

A XV. század második felében török ostrom rombolja le a kenyérmezei ütközet korában kétszer is: 1479-áprilisában és októberében. Nem tudják teljesen visszaállítani, s ezért a két mellékhajó és főhajó közötti árkádokat lebontják, a külső falakat 1500-ban magasítják és védőemelettel erődítik. A román kori diadalív elé még egy diadalívet emelnek, de ez már csúcsíves. A szentélyt többszöggel záródó apszissal egészítik ki. Ekkor épül a sekrestye is. Így az eredetileg háromhajós templom csarnoktemplom formát kap.

Egyedülálló védelmi megoldást kerestek a toronynál: a régi karcsú torony köré, mintegy különálló köpenyként, hatalmas tornyot emeltek, mely a főhajóból is elfoglalt 4 métert, 1481-ből.

A felirat szerint a gótikus kori átalakításokat és erődítéseket 1515-ben fejezik be, amelyekhez a 7–8 méter magas tornyos várfal is tartozott. A tornyokból kettő elpusztult, kettő a kapubástyával épen maradt. 1599-ben leég, 1658-ban is kigyullad. Az erődtemplom a XIX. századi kisebb kiigazítások után kapta mai végleges formáját.

A templom érdekessége az 1685-ből való sírkő, mely Zecki András lutheránus pap emlékét őrzi. Gyűrűje a bukaresti múzeumba került.

A templom erődfalai – bár a kellő állagmegóvási munkálatok híján itt-ott már repedeznek, omladoznak – még manapság is viszonylag épségben állnak.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 618-619.


GPS: É 45° 50.922 (45.848694)
K 23° 45.989 (23.766487)

A vártemplom kulcsát nem sikerült előkerítenünk az újólag betelepített faluban.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház