Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Sztropkó - Stropkov, Szlovákia, Felvidék, Zemplén történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Sztropkó, vár
Az egykori Zemplén vármegye É-i részén, a Lengyelországba vezető régi országút mentén áll Sztropkó (Stropkov) városa. A település központjában, a négyszögletű főtéren emelkedő gótikus eredetű, barokkizált templom körül terült el valaha Sztropkó vára. A templom mögött találhatunk rá a várból megmaradt, részben átalakított kastély épületére és a mellette fekvő alapfalakra. A vártemplomot leszámítva mindössze ennyi maradt az egykor terjedelmes, fontos erősségből.
Sztropkó várát 1414-ben említi először oklevél Toporó néven, mint a Perényiek terebesi ágának birtokát. Ők 1410-ben kapták az uradalmat, s a rákövetkező évben már a várépítési engedélyt is.
Perényi János, Zemplén megye főispánja 1440. januárjában Jagelló Ulászlónak felajánlotta a magyar koronát, később azonban a Habsburg-házból származó, csecsemő Lászlóhoz pártolt. Rozgonyi Simon egri püspök ezért seregével Sztropkó ellen indult, melynek várnagyai, Varjú Miklós és Demétei György előkészületeket tettek a vár megvédésére. Bártfa városához is írtak segélykérő levelet, melyben 20 felszerelt zsoldos katonát és ágyúkat kértek. Rozgonyi azonban időközben megváltoztatta terveit, és hadával Eperjes ellen vonult, így a veszély elmúlt.
A 15. századi zavaros időket a Perényiek is kihasználták, és gyakran kirabolták a Lengyelország felé igyekvő, áruval megrakott kereskedőket. Emiatt 1471-ben törvény mondta ki Sztropkó lerombolását, ám a Perényiek ezt megakadályozták. 1473-ban az országba törő lengyel hadak foglalták el Sztropkót, de Mátyás serege kiostromolta őket onnan, és ezután a várat a király visszaadta a Perényi családnak. Mivel azonban Perényi Miklós a várból portyázva továbbra is fosztogatta a kereskedőket, Mátyás 1483-ban Kassa városát bízta meg, hogy szállja meg az erősséget. Minthogy a királyi kirendelteket Miklós fivére, Perényi István megtámadta, Sztropkó várát Lábatlan András által ostrom alá vette a király. Miután sikerült elfoglalni, egy ideig Lábatlan András birtokolta, majd Perényi Imre közbenjárására családja visszakapta Mátyástól.
1491-ben János Albert lengyel király tört az országra és Sztropkó várát elfoglalta, majd 1492-ben Zudar Simon a várost és a várat felgyújtatta. A szörnyű pusztítás után Perényi Imre 1493-ban átadta a várat 20.000 aranyért Bakócz Tamás esztergomi érseknek. Az érsek Sztropkót és birtokait fivérére, Miklósra és rokonaira, az Erdődy családra bízta. 1539-ben már újra a Perényieké, majd Perényi Gábor halálával (1568) Miksa király eladta Sztropkót Gersei Pethő János királyi főkamarásnak. Ezután évszázadokig a Gersei Pethő család birtoka volt. A hatalmas uradalom csaknem félszáz települést számlált a 16. században.
1686-ban Thököly hadai égették föl a várost, 1703-ban Rákóczi kurucai foglalták el a várat. Ekkor Rákóczi hűségére esküdtek fel a Gersei Pethők és zsoldosokat adtak a fejedelemnek, aki ezért nem is tartott helyőrséget várukban.
Gersei Mihály gróf azonban 1707-ben hűtlenségbe esve elmenekült Lengyelországba, így a fejedelem Ocskay László hadvezérnek adományozta Sztropkót. Ocskay 1708. augusztusában Rákóczit elárulta, s a császáriakhoz pártolt, ezért a fejedelem elvette tőle a várat, és Babocsay Ferenc kuruc brigadérosnak adta. Miután Babocsay 1710-ben a romhányi csatában elesett, özvegye lakott benne a szabadságharc végéig. Az 1710. esztendő utolsó napjaiban Wolffs-Keel János Vilmos császári ezredes csapatával körülzárta a várat, mely néhány nap múlva megadta magát. Ezután a császáriak az erődítmény külső védműveit lerombolták, a Gerseiek pedig – akik a Habsburgoktól visszakapták itteni birtokaikat – a kastéllyá alakított épületben tovább éltek, egészen a család 1767-ben történő kihalásáig. Ezután a család női ágon leszármazott utódai lettek a sztropkói uradalom birtokosai.
A vár legkorábbi, 15. század eleji formáját nem ismerjük. Valószínűleg ebből az időből származik a vár közepén álló többszintes, négyszögű torony, mely ma a vártemplom tornya. Alsó két szintje ma is emlékeztet eredeti rendeltetésére, felső emeletei részben átalakítva láthatóak. Egyesek úgy tudják, hogy a torony alapkövét 1593-ban tették le, többek véleménye szerint azonban az ellenség által elpusztított, korábbi torony maradványainak felhasználásával, annak helyére építették. E torony legalsó helysége a börtön volt. Fölötte volt az éléstár és a fegyvertár, efölött a női cselédség, felette a várúr és családja, legfelül pedig az őrség.
A vártemplomot a vár középső részére a Gersei Pethő család építtette, 1675-ben már állt. E templomot valószínűleg a régi várkápolnából alakították át. Terméskőből, csúcsíves stílusban épült. Támasztó pillérei és ablakai faragott kövekből készültek. A feltűnően hosszú szentély csúcsíves boltozatú, hossza 15,6 m, szélessége 8,8 m. A templomhajó szélessége 14,02 m, hossza 13,5 m. A templom alatt négy sírbolt van, benne a Pethők nemzetségének csontjai porladnak. Itt nyugszik Babocsay Ferenc kuruc vezér is, akit 1710 jan. 22-én temettek ide.
Az 1767. esztendőben készült a legkorábbi, ismert alaprajz a várról, melynek nyomán megállapítható, hogy a vártemplom körül még akkor is jelentős épületek, várfalak álltak. Napjainkban mindössze a vártemplom szentélye mögött, az egykori palotaszárnyból a 18. században kialakított, lakatlan, pusztuló kastély tekinthető meg, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban részben kibővítettek. Mellette az épületszárny korábbi, elpusztított részének alapfalai láthatók. A vár hajdan díszes lovagtermében 1756 előtt gyakran tartották a vármegye közgyűléseit.
A vártemplomtól É-ra, kb. 20 m-re, az ott levő lakóházak udvarán egy K-Ny-i irányban húzódó, kb. 15 m széles és 1 m mély árokszerű mélyedés figyelhető meg, mely valószínűleg a valamikori várfal előtt húzódott.
A megmaradt palotarésztől D-re, a mostani utca túloldalán egy régi, kővel falazott kút található, mely már bizonyosan kívül esett az 1767-es alaprajzon látható D-i várfalakon, de elképzelhető valamilyen kapcsolata a vár külső – 1711-ben elpusztított – védműveivel.
Az elmúlt időszakban a templomtól északra kezdődtek rendezési munkálatok, melyek felszínre hozták a vár északi falrészeit. Remélhetően hamarosan több információval rendelkezünk majd a sztropkói vár építéstürténetéről.
/Karczag Ákos/
Forrás:
Csorba Csaba: Regényes váraink. Bp. 2002. 304.
Unghváry Ede: Sztropkó és várának története. Huszt. 1912.
MVA Terepbejárás - 2023
GPS: | É 49° 12.105 (49.201744) |
K 21° 39.209 (21.653482) |
Információk: Az egykori Zemplén vármegye É-i részén, a Lengyelországba vezető régi országút mentén áll Sztropkó (Stropkov) városa.
A település központjában, a négyszögletű főtéren emelkedő gótikus eredetű, barokkizált templom körül terült el valaha Sztropkó vára.
A templom mögött találhatunk rá a várból megmaradt, részben átalakított kastély épületére és a mellette fekvő alapfalakra.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.