Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dezsővár:

Gyöngyössolymos északi végétől északra 2 km-re található a Dezsővár, a Nagy-völgy keleti oldalán. Az Eremény-tető délnyugati irányban hosszan lenyúló oldalának aljából északnyugat felé különálló gerinc ugrik ki a Nagy-völgy fölé, ennek végén van a Dezsővár. Nem a gerinc magas részén található, hanem annak 10–15 méterrel alacsonyabb végén.

A hegynyúlvány északi aljában felhagyott kőbánya tisztása és bányatava van. A Dezsővár kis különálló, természetes kúpot képez, melyet 3 méterrel alacsonyabb szinten keskeny nyereg választja el a gerinc jóval magasabb és meredeken felmagasodó folytatásától. A nyerget sekély árokkal tovább mélyítették, amely negyedkörívben húzódik a kis várdomb aljában. A vár széléhez mért szélessége 9 m körüli.

A vár dombja körös-körül meredek oldalú, északi oldalát az egykori kőbánya függőleges, sziklás szakadéka zárja le. A vár belső területe azonban sértetlen. A kis plató hosszúkás, szabálytalan ovális alakú, déli részén kissé magasabb. Hossza 15 m, legnagyobb szélessége 9 m. Az egész területet sűrű, fiatal erdő fedi, de áttekinthető. A kis plató füves tisztás.

Pesty Frigyes helynévgyűjtésében még Kisgalya vár néven szerepel. 1906-ban Gerecze Péter, 1909-ben Hanák Kolos, majd Bartalos Gyula említi. Pásztor József 1911-ben, majd 1929-ben és 1933-ban foglalkozik vele részletesen, középkori történetének tárgyalására is kísérletet tesz, de megfelelő indokok nélkül.

Dénes József 1990-ben vázlatos felmérését és rövid leírását közölte: A falu templomától északra, egy függőleges sziklafalban végződő, nagyon keskeny, meredek oldalú hegynyúlványon található a várhely. Tszf. magassága 320 m, a Nagy-patak völgye fölé 30 m-rel magasodik. A Nagy-patak völgyében út vezetett a középkorban, nyilván ez magyarázza, hogy ugyancsak a településnek a határán belül - az út mentén - további két hasonló korú vár is épült. Dezsővár a Mátra legkisebb vára volt. Belső területe mindössze 15 m hosszú és 10 m széles. A közepén látható kis kiemelkedés talán a torony helyét jelzi. A várat a nála magasabb /388 m/ Kishegy felé húzódó gerincet átvágó 19 m széles, 4 m mély árok védi. Oklevél nem említi.

Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1991-ban készített felmérését is közzé tette.
A várat oklevél nem említi, Dénes József késő-Árpád-kori cserepeket talált a vár területén, melynek alapján középkori várnak tekinthető.

Források: