Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tornalja város északi részében, a főút mentén álló műemléktemplom mellett fekszik Tornallyay Zoltán egykori kúriája, mely jelenleg óvoda. A kúria épülete mögött, a szabadtéri színpad közelében magasodó 11 méteres sziklaszirt mellett találhatóak a helységnek is nevet adó vár alapfalai.

Ila Bálint szerint a Sajó-mellék őrsége, az un. gömörőrség épített ide először figyelőtornyot még a X-XI. század fordulóján. Ez a feltehetően fából készült torony legkésőbb a tatárjárás során elpusztult. 1291-ben oklevél említ egy itt álló tornyot, mely mellett a falu, „toronyalján” kialakult. Ennek építése talán Gál fia Feliciánnak tulajdonítható, aki 1284-ben ungi ispán volt. A torony mellé rövidesen más erődítmények is épültek. 1325-ben Gaal fia János és fiai megosztoztak a váron. A vár és a helység később a Tornallyay család ősi fészke lett. Az erődítmény pusztulása a XIV-XV. századra tehető.

A sziklakúp keleti oldalához támaszkodó falmaradványokat B. Kovács István tárta az 1990-es évek közepén. A feltárás során megkutatták a sáncból és árokból álló erődítésrendszert. A belsővár területén egy 500 x 500 cm-es belméretű, kőfalas épület került napvilágra, É-i oldalán bejárattal. A vár Ny-i oldalának védelmi rendszerét is megkutatták. Itt egy faszerkezetű építmény állt, - ezt bizonyítja egy cölöplyuk csoport - ennek pontosabb rekonstruálása ma már nem lehetséges. A vár belső területén egy torony alapjait tárták fel. Egy objektum elszenesedett maradványait is azonosították. Az ásatás során előkerült leletanyag a 13-14. századból származik.

Napjainkban a bozótos területen néhány helység alapfalai láthatók. Az ezeket övező kerítőfal szinte teljesen megsemmisült. Valószínűleg a szikla csúcsán is állhatott építmény (talán ezen emelkedett a forrásokban is emlegetett torony), mára azonban a sziklafelszínig lepusztult, nyoma sem maradt. A falmaradványokat K és É felől árok övezi. A szikla DNY-i oldalában látható műromot Tornallyay Zoltán építtette a 19. század végén.

/Karczag Ákos/

Forrás:

Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Bp. 1987. 555-556.

Ila Bálint: Gömör megye. IV. Bp. 1969. 124.

Engel Pál: Magyar középkori adattár. Magyarország világi archontológiája. Arcanum CD. (Tornallya)

Borovszky Samu szerk.: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye. Bp. 1903. 101.

István B. Kovács: Druhá sezóna výskumu stredovekého hradku v Tornali. Avans v Roku. 1995. 21-22. 

István B. Kovács: Stredoveký hrádok v Tornali. Avans v Roku. 1994. 23.