1242 – A pusztító tatárjárás viharai elmúltával, IV. Béla király ösztönzésére, az országban nagymérvű várépítkezések kezdödtek el. Ennek keretében emelték a vadregényes sziklavidéken valószínüleg magánbirtokosai Szulyó várát. Mint nehezen megközelíthetö helyet, általában csak veszély esetén lakták urai, igazi menedékvárnak számított.
1300-as évek eleje – A Vág folyó völgyének más váraihoz hasonlóan, Szulyót is megszállták a trencséni oligarcha, Csák Máté katonái.
1321 – A tartományúr halála után királyi kézbe került. A kicsiny méretu erösséget szinte alig említették meg a középkori oklevelek {sem Engel Pál, sem Kristó Gyula történészek nem említik listáikon}.
1529 – Amikor Szulejmán török szultán hatalmas seregeivel Bécs városát ostromolta, a vele szövetséges Szapolyai János magyar király dunai naszádosaival támogatta a hadmüveleteket. Ennek parancsnoka Szirmiai Sebestyén azonban átállt a Habsburg király pártjára. A továbbiakban a nemesúr bátor tettekkel – amiket a német vallásháború a „schmalkaldeni” hadjárat idején hajtott végre – elnyerte V. Károly német-római császár kitünteto figyelmét. Így Sebestyén úr a császár ajánlólevelével tért vissza a Magyar Királyság földjére. Itt a császár öccse, Habsburg Ferdinánd király kamarai tanácsosává tette meg, egyúttal neki adományozta a szulyói váruradalmat is. A nemes úr alapította meg a Szulyovszky nemesi famíliát, akik az egész középkoron át birtokolták a kisméretü erösséget.
1703 – 1708 – Egész Trencsén vármegye – az erös trencséni és beckói várak kivételével – a felkelö kurucok ellenörzése alatt állt, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
Csorba Csaba várkutató szerint Szulyó várát is sikerült a birtokosainak megvédeni II. Rákóczi Ferenc „a nagyságos fejedelem” katonáinak támadásával szemben.
1708 – A vesztes trencséni csata után a kurucok kénytelenek voltak kivonulni a vármegyéböl.
Mivel a szulyói vár urai hüségesek maradtak a Habsburg császárhoz, az erösség elkerülte a környék legtöbb várát lerombolásra ítélö parancsot.
1730 – Szulyó vára még ebben az idöben is lakható állapotban volt. Az ekkor történt birtokfelosztás alkalmával a rokonság tagjainak külön-külön lakosztályokat {szobákat?} jelöltek ki a középkori erösségben. A felügyeletére közösen tartottak ört, aki egyúttal erdöcsösz is volt, közösen fedezték a fenntartási költségeket.
A kényelmetlen sasfészek romló állagát helyreállítani egyre többe került, a völgybeli jobbágyfaluban megépült reneszánsz stílusú kastély pedig, ami napjainkban is megvan, alkalmasabb lakásul kínálkozott, tehát a földesurak inkább ott laktak.
1763 - Az elhagyott Szulyó várának sorsát bevégezte egy pusztító tüzvész. A romokat azóta az idöjárás viszontagságai igen nagymértékben megrongálták. Sürgös régészeti feltárásra és helyreállításra lenne szükség a kirándulók által szívesen felkeresett Szulyó {Súlov} várában.
2002 – A legutóbbi terepbejárás szerint az várromban egy kisméretu helyiséget boltívvel fedtek le, míg a legmagasabb sziklatetore való feljutást vaslétra beépítésével oldották meg. 2005-ben az említett vaslétra már nem volt megtalálható. Leírása: A Vág folyó völgyének legvadregényesebb vidéke a szulyói sziklavilág. A fantasztikus alakú mészkösziklák között 652 méter magasságban, szinte felismerhetetlenül elbújva állnak a XIII. században épült szulyói menedékvár egyre fogyatkozó omladékai. Az erösségbe kanyargós sziklalépcsön tudunk feljutni. A kapun belépve egyre magasabb szintekre érünk. Az ég felé törö sziklák közül, három a többiek fölé magasodik, az ezek közti réseket fallal zárták le, így alakítva ki a kisméretü várudvart. Jobb kéz felé még látható egy köfal, benne ablaknyílásokkal. Ez a szulyói menedékvár legjobb állapotban megmaradt részlete. Tovább haladva egy szük nyíláshoz érkezünk. A kaput úgy alakították ki, hogy egyszerüen elfalazták a két szikla közti hasadékot. A köfalak – napjainkra már nehezen kiismerhetö szövevénye – egy meredek sziklacsúcsra vezet. Itt valószínüleg egy torony állhatott, de a csupasz sziklán semmi nyoma nem maradt. Az egyik helyiségben kisméretü restaurálás nyomai látszanak, mivel helyreállították a boltíves tetöt. Ennek ellenére a szulyói erösség jó része elpusztult az évszázadok során, az ide látogatók csak nehezen képzelhetik el, hogy milyen lehetett az egykori vár.
A Könyöki József által 1880-ban felvett alaprajz igen megbízhatatlan, részleteit a helyszíni terepbejárás alkalmával kell pontosítani! A szintén a XIX. század során itt járt Divald Kornél írta róla: „A fantasztikusan szép, sziklás szulyói völgy egyik hármas szirtjén, félkörívesen hengeres bástyákkal bíró, félkör alakú udvar, DK-i sarkában kisebbfajta, földszintjén és emeletén három-három helyiségböl álló köház romokban.”
Forrás:
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 169. 170. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvü 188. 189. old.
Mednyánszky Alajos: Festöi utazás a Vág folyón…{1825, reprint 1981} 61. 63. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady III.{1935, reprint 1996} szlovák nyelvü 109. 127. old.
AB ART kiadó: Hrady a známky na Slovensku {2002} 118. 119. old.
/Szatmári Tamás/
GPS: | É 49° 10.475 (49.174580) |
K 18° 35.001 (18.583344) |
Szulyó várának megközelítése: A csodálatos szépségű sziklarengetegben megbújó szulyói várat a Vág {Váh} folyótól K-re, Nagybiccse {Bytca} városától D-i irányban találhatjuk meg. Az autóval érkezök az E 50-es föúton, Peredmér {Predmier} községnél forduljanak K- felé, ahol egy bekötö úton át érhetik el Szulyóváralja {Súľov-Hradná} települést. A kicsiny faluban rövidesen szemünkbe tűnik a piros turistajelzés, amit követve mintegy 1 órányi erősen emelkedő, a hatalmas sziklalépcsőkön igen fárasztó hegymászás után a fenséges szulyói sziklarengeteg egyik csúcsára jutunk fel. Az igen népszerű kirándulóhelyet mindig sok turista keresi fel. Magából a szulyói erősségből csak kevés részlet maradt fenn, amiből igen nehéz elképzelni eredeti középkori formáját. Vigyázva lépkedjünk a romok között, mert mindenfelöl mély szakadék tátong körülöttünk.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.