Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szulyóváralja - Hradna, reneszánsz kastély

A hradnai reneszánsz kastélyt a nyitrai Thurzó-kastély mintájára építették. Egyemeletes, téglalap alaprajzú épület, kisebb négyzet alakú udvarral és két kerek saroktoronnyal. A kerek tornyok eredetileg hagyma alakú tetővel rendelkeztek. Csak az északnyugati szárny a tornyokkal és a keleti szárny egy része maradt meg, ahol a kocsiszín is található.

A kastélyt a 19-20. század fordulóján a különböző használati módok jelentősen megrongálták. Az egységes épületet több tulajdonos között osztották fel, és mindegyikük tetszése szerint rendelkezett a saját részével. Az északi és a keleti szárny, ahol családi házakat építettek, járt a legrosszabbul. Az északnyugati sarok megmaradt, de a tetőszerkezete megsérült. A délnyugati sarok a legjobban megőrzött rész. A kastély területére egy kapun keresztül lehetett bejutni, amely a közeli harangtorony mellett állt.

Az ablakok némelyikén még megmaradtak a díszítőelemek. A körtorony ablakai és a nyugati homlokzat portáljának ablakai absztrakt ornamentikájú stukkókereteket kaptak. A nyugati homlokzat közepén, a portál előtt kőlépcső volt. Az épületet újabb párkány koronázza, az ablakok alatt pedig sgraffitóból készült párkány volt. A szobák síkmennyezetesek, csak az alagsorban van boltíves mennyezet lunettákkal.

A kastély története:

A szulyói és hradnai birtokot, valamint a szulyói várat a 16. század közepén Syrmiensis (Szulyovszky) Sebestyén szerezte meg. Halála után Hradnát egyik leánya, Syrmiensis Katalin kapta, akit Akay (Akai) Pál vett nőül. Így került az Akay família birtokába Hradna falu jelentős része, és a ma látható kastélyt is ők építtették – feltehetően egy korábbi épület alapjaira – 1600 táján. Ezután két évszázadon keresztül az Akay család birtokában volt.

Akay József elhunytával a komoly adósságcsapdában vergődő hradnai birtok és kastély a két húgára, Akay Máriára és Karolinára, illetve azok férjeire szállt. Máriát Madocsányi Pál, Liptó vármegye főjegyzője, Karolinát Szitányi Ullmann László, Trencsén megyei főjegyző vette feleségül.

A kastélyt végűl 1867-ben Madocsányi Pál váltotta ki felesége, Akay Mária kérésére, megakadályozva ezzel, hogy az épület végérvényesen idegen kézbe jusson. Madocsányi korának közismert és megbecsült alakja volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt a felelős magyar kormány az északi vármegyék és a bányavárosok kormánybiztosává nevezte ki.

A világosi fegyverletétel után halálra ítélték, de kegyelem útján hatévi várfogságot kapott, melyből ötöt a bécsi Josefstadtban le is töltött. Miután 1855-ben kiszabadult, pénzügyi és egzisztenciális helyzete lassan rendeződött. 1861-ben trencséni főispán, majd 1865-ben országgyűlési képviselő lett 1872-ben visszavonult a közélettől, 1875-ben bekövetkezett halála után özvegye végleg a hradnai kastélyba költözött.

A kastély ekkor élte virágkorát. Madocsányi Mária tulajdonlásának idején a kastélynak gyönyörűen parkosított kertje volt. A kastély területére a közeli harangtorony mellett álló kapun keresztül lehetett bejutni. A kastély előtt egy gondozott tó volt szökőkúttal, halakkal és vízinövényekkel. A kastélyban még sört is főztek.

1880 augusztusában Jókai Mór több napot napot töltött el Hradnán. A falu emlékkönyve szerint a kastély északnyugati homlokzatának jobb oldalán lévő, köralakú saroktoronyban szállásolták el. Az író ceruzarajzot is készített noteszába a hradnai kastélyról, és utóbb szerepeltette az épületet a "Szeretve mind a vérpadig" című könyvében is.

Madocsányi Mária 1894-ben meghalt, és a kastélyt unokaöccse szerezte meg, aki ismeretlen okokból eltüntette a díszkertet. Később a birtok több alkalommal cserélt gazdát. Vincent Mičura évszázados hársfákat ültetett a kastély köré. A kastélyt szakszerűtlenül rendbe hozta, még a falak egy részét is lebontotta. A kastélyt 1928 és 1930 között iskolának használták. 1937-ben a falu lakói a kastélyt részenként megvásárolták Mičura úrtól. A felosztásra 1944-ben került sor.

A 20. század közepén az udvarház a lakhatás mellett boltként is szolgált, a nagyteremben pedig falusi mulatságokat tartottak. A kastély 1963-ban műemlékké nyilvánították. A kastélynak ma is több tulajdonosa van, és egy része még mindig lakott, de senki sem törődik a kastéllyal, állapota egyre romlik.

Források:

Karczag Ákos - A szulyóváraljai kastélyok évszázadai - Várak Kastélyok Temmplomok Évkönyve - 2021

www.hrady-zamky.sk/sulov-hradna