Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ricsóváralja - Hričovské PodhradieSzlovákiaFelvidékTrencsén vármegye - Hricsó (Hričov)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Hricsó várának története:


1242 – A tatárjárás pusztításai elmúltával az országban jelentős méretű várépítkezések kezdődtek el. IV. Béla király birtokok adományozásával segítette a tehetősebb várjobbágyait és udvari tisztségviselőit, hogy a maguk életének és javainak elhelyezésére, arra alkalmas helyen erődítmény építésébe kezdjenek.

1254 – 1265 – A meredek sziklákkal, szakadékokkal szabdalt hegyvidék egyik jól védhető hegycsúcsán ebben az időszakban építette fel Hricsó várát Farkas fia Tolus mester az uralkodótól kapott birtoka védelmére.

1265 – Mivel utód nélkül halt meg Tolus mester, az uralkodó rövidesen Bejc nembeli Pál fia Miklósnak adományozta a birtokot. Miklós urat az okiratok 1265 és 1271 között említették meg.

1282 – A Felvidék hatalmas területeit magáénak mondható Zólyomi „Balassa” nemzetséghez tartozó Mikó fia Byter előkelő vásárolta meg Hricsó várát.

1296 okt. után – Bogár fia Márton trencséni királyi várnagy a reá bízott erősséget átjátszotta Csák nembeli III. Máté királyi lovászmesternek és pozsonyi ispánnak. A nagyúr ezután itt ütötte fel a szállását. Bár a következő évben nádornak nevezték ki, de rövidesen erőszakos cselekedetei és várfoglalásai miatt III. Endre király megfosztotta hivatalától. Máté nagyúr a következőkben elkezdte a saját, önálló tartományának kiépítését.

1297 után -- Hricsó várát valószínűleg ekkoriban foglalták el Csák Máté nagyúr katonái.

1302 feb.28 – A cseh származású Vencel magyar királlyá koronázása után legnagyobb hatalmú hívének, trencséni Csák Máté oligarchának adományozta Nyitra és Trencsén vármegyéket. Erre az időpontra már a Csákok uralma alatt volt a Felső Vág folyó vidéke.

1321 márc.18 – Csák Máté oligarcha halála után rövidesen szétesett a Felvidék Ny-i vármegyéire kiterjedő tartománya. Trencsén várának elfoglalása után Hricsó kis létszámú helyőrsége kaput nyitott Anjou Károly Róbert király felvonuló katonasága előtt.

1321 jún. 29 – Temesváron az uralkodó elé járult Balassa nemzetségbeli Byter fia Kékkői Péter és rokona Miklós fia II. György azon kéréssel, hogy a Csákok által elfoglalt és bitorolt jogos birtokaikat a király számukra visszaadassa. Az oklevélben megemlítették Zsolnalitva, Budetin, Hricsó, Szucsány, Óvár, Kékkő és Hídvég nevű váraikat. Az uralkodó kérésüket teljesítette, így Hricsó újra a Balassa nemzetségé lett.

1323 – Károly Róbert király, miután felülvizsgálta előző birtokadományait, Kékkői Pétertől elvette a Vág folyó menti uradalmait, köztük Hricsót is. Rövidesen Vágbeszterce központtal megalakította a besztercei várkerületet, amelynek igazgatása a mindenkori országbíró hatáskörébe tartozott. A kerület várai közé a következő erősségek tartoztak: Vágbeszterce, Hricsó, Rajec, Zsolnalitva, Zsolna, Budetin, Óvár és Sztrecsnó.

1323 – 1382 – Hricsó mint a vágbesztercei várkerület egyik uradalma, a mindenkori országbíró irányítása alá tartozott. 1382 – Nagy Lajos király halála után megszűnt a besztercei várkerület, de Hricsót továbbra is a „besztercei ispán” irányította.

1385 feb. 28 – Egykorú oklevél szerint Losonczy István és László besztercei ispánok hricsói várnagyait Lukács fia Istvánnak és Fodor Mihálynak hívták.

1392 márc.20 – {más forrás szerint ápr.24}-- Zsigmond király Zsolnalitva, Rajec és Hricsó váruradalmait háromezer aranyért elzálogosította Serkei Dezső mesternek, a királynői kunok bírájának.

1397 júl.25 – Utoljára szerepelt oklevélben Serkei Dezső mester, mint Hricsó zálogbirtokosa, aki magát „litvai ispán, comes”-nek íratta.

1397 szept.6 – Az uralkodó kedvelt hívének, a lengyel Szubin-i Sedziwoj kaliszi palatínusnak, mint honorbirtokosnak adományozta Hricsó és Zsolnalitva uradalmait. A lengyel főúr tulajdonlásának utolsó ismert időpontja 1403 jún.23.-a volt.

1424 máj. – Zsigmond király az 1419-ben elkobzott délvidéki birtokok helyett észak-magyarországi javadalmakkal kárpótolta második feleségét, Cillei Borbálát.

1427 feb.1 – Az uralkodó Brassó városában végleg kibékült feleségével, és kezére adta a még 1424-ben neki adományozott váruradalmakat, egyben megengedte, hogy a várnagyokat maga nevezhesse ki. Ekkor lett királynéi birtok Hricsó is.

1437 előtt – Cillei Borbála királyné zálogba adta Hricsó, Likava és Zsolnalitva földjeit lengyel származású várnagyának, Skrzynno-i Duninnak.

1437 nov.7. – Egykorú oklevél említette meg Skrzynno-i Dunin hricsói zálogbirtokost.

1437 dec.5 – Zsigmond király a morvaországi Znaimban elfogatta és Pozsonyba vitette feleségét, Cillei Borbála királynét, mivel az ellenezte Habsburg Albert osztrák herceg magyar trónutódlását. A királynő csak 1438-ban szabadult ki, miután kénytelen volt lemondani összes magyarországi birtokáról, így Hricsóról is.

1439 – Habsburg Albert király hívének Necpáli Lászlónak adományozta a hricsói birtokot, de az nem vehette át, mivel egy Miklós nevű lengyel – Nicolaus Polonus, valószínűleg Stibor vajda {+1414} unokaöccse, „Nikolajkó” Miklós, említése 1435 - 1440 között tartotta megszállva.

1458 után – Közelebbről ismeretlen időpontban, valószínűleg a zálogösszeg kifizetése után, a hricsói várbirtok ismét a királyi Kamara kezelésébe került vissza.

1466 – Az uralkodó az elmaradt zsoldjának pótlásaként az egyik legkiválóbb zsoldosvezérének, a cseh származású Frantisek Hagnak zálogosította el Hricsó várbirtokát és a közeli nagybiccsei uradalmat.

1476 jan. – feb. – A magyar királyi sereg sikeresen megostromolta a töröktől a Száva folyó D-i partján épült Szabács várát. A véres közelharcban azonban életét vesztette Hag cseh zsoldos kapitány is.

-- A nemes úr özvegyét Tettauer Vilmos vette nőül, így ő jutott a két uradalom zálogbirtokába is.

1500 előtt – Valószínűleg a zálogösszeg kifizetése után ismét királyi birtok lett Hricsó.

1500 – II. Jagelló Ulászló király egyik hívének Imreffy Mihály nemes úrnak adományozta oda a meredek sziklán emelkedő erősséget és a hozzá tartozó jobbágyfalvak sorát.

1500 után – Közelebbről ismeretlen időpontban ismét a királyi Kamara kezelésébe került vissza.

1536 – Ebben az évben Szapolyai János király Hricsó birtokot a hozzá még 1531 áprilisában átállt Podmaniczky Jánosnak és Rafaelnek adományozta. A következő évben ugyanígy jutottak a dunántúli Palota várához is. A Podmaniczky-fivérek 1541-ben, Buda török kézre jutása után azonban Habsburg-pártra álltak át. A továbbiakban is folytatták rablásaikat, messzi környék rettegte jól szervezett haramiabandájuk dúlásait. A Vág folyó völgyében övék volt Hricsó, Vágbeszterce és Nagybiccse erődítményei, innen csaptak ki a gyanútlan utasokra és kereskedőkre.

1549 – A Podmaniczky fivérek a rengeteg pénzt igénylő és a török közelsége miatt igen veszélyes Palota várából elköltöztek a biztonságosabb vágbesztercei várukba.

1551 – Egykorú iratban említést tettek a Hricsó várában folyt pénzhamisításról. Eszerint Podmaniczky Rafael {+1558} rablólovag utasítására Münzer Tamás, és társai Pluto Szaniszló és Schadek András „Ritschof” várában 300 dukát értékben magyar és 200 dukát értékben bécsi denárt készítettek, de ezen kívül vertek cseh garasokat is. Rafael lovag egyéb erőszakosságai miatt korának hírhedt alakjaként volt ismert. Az ő peredmeri birtokán ugyanaz a Schadek András folytatott pénzhamisítást, akinek letartóztatására már korábban, 1550. október 27.-én a Magyar Kamara, utasítást kapott. Podmaniczky hamis pénze sok zavart okozott a pénzforgalomban mivel hasonlítottak a körmöci veretekhez, emiatt a jó körmöci aranyat sem akarta a nép elfogadni. Tehát a hricsói pénzhamisítás az 1551-es év előtt történhetett.

1559 feb. eleje – Mivel meghalt Podmaniczky Rafael is, utód hátrahagyása nélkül, így minden birtoka visszakerült királyi kézbe.

1564 – Thurzó Ferenc – volt nyitrai püspök – szerezte meg a biccsei és hricsói uradalmakat. A főúr díszes, reneszánsz stílusú várkastélyt építtetett Biccsén, míg Hricsó kicsiny hegyi vára megmaradt továbbra is uradalmi központnak.

1568 – Thurzó György {?} az uradalmat elzálogosította Forgách Imrének.

1621 – Thurzó Imre főúr halálával magvaszakadt a dúsgazdag kereskedő család árvai ágának. A rokonságukhoz tartozó Erdődyek szerezték meg a hricsói birtokot, amelynek központja a hricsói vár olyan kicsiny és kényelmetlen volt, hogy az 1670-es években kiköltöztek belőle az utolsó lakók is. Teljesen sorsára hagyták. Hricsó vára azóta pusztuló rom.


Leírása:


A község főutcájáról indul a piros turistajelzés az 567 méter magas Várhegyre. Az erdők között kanyargó ösvényen szerpentinezve érünk fel a sziklacsúcsra. A hricsói vár alapterülete igen kicsiny volt, mivel keskeny sziklaszirtre építették fel a XIII. század közepén. Az alsóvár kapuját egyszerűen úgy alakították ki, hogy két hatalmas szikla közét elfalazták. Ezen átjutva az igen szűk várudvarba érünk, itt állhatott az istálló épülete, a sziklás felszínen azonban nem maradt meg semmiféle nyoma. Tovább haladva vastag falú, négyszögletes torony alapjai utalnak az egykori kaputoronyra. Mellette balra fordulva, sziklába vágott, szűk és meredek folyosón kapaszkodhatunk fel a csúcson álló felső várba. Más adatok szerint innen egy felvonóhíd ívelt át a palotaépülethez {?}. A hajdan a bejáratnál posztoló őrség ülőpadját is a sziklából vésték ki.

A felső vár falai -- fáktól, bokroktól benőve -- napjainkban is jórészt emeletnyi magasságig állnak, de a DNy-i oldalt az alapokig leomlottak. Kettős udvara mentén találjuk a kisméretű palotaszárnyat, amelyik falán még egy ablakkeretet is megfigyelhetünk. A meredek sziklacsúcsra épített hricsói vár alig 25 x 25 métert közrefogó kora középkori, belsőtornyos erősség volt, négyzetes alaprajzának építéstörténete régészeti feltárás nélkül nem állapítható meg. A hely szűkössége miatt még a vár vízgyűjtőjét is a D-i hegyoldal alacsonyabb részén voltak kénytelenek kialakítani a középkori várépítők

Források:

Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301 1457 I. {1996} 329. 330. old.
Ludovit Janota: Slovenské hrady I. {1935 reprint 1996} szlovák nyelvű 274. 281. old.
Szombathy Viktor: Száll a rege várról várra I. {1996} 28. 31. old.
Burgen und Schlösser Slovakei {1990} német nyelvű 93. 94. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 171. old.
Mednyánszky Alajos: Festői utazás a Vág folyón… {1825 reprint 1981} 57. 58. old.
Kristó Gyula: Korai magyar történeti lexikon {1996} 274. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia a Zsigmondkorban {1387 – 1437} 117. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII. – XIV. századi Magyarországon {1977} 143. old.
Szombathy Viktor: Szlovákiai utazások {1980} 83. old.
Kőnig Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpátmedencében {2001} 68. kép
Csorba Csaba: Regényes váraink {2002} 120. 122. old.

GPS: É 49° 12.697 (49.211624)
K 18° 37.195 (18.619923)

Információk: A hricsói várrom Nagybiccse {Bytca} és Zsolna {Zilina} városok között félúton, a Vág {Váh} folyó völgyétől K-re bújik meg a hatalmas hegyek között. Autóval a 18-as számú főútról kell lekanyarodni a Hricsóváralja {Hricovské Podhradie} község felé. A faluban megállva, rövidesen észrevehetjük a piros turistajelzést, amit követve egyórányi egyre meredekebb kapaszkodás után érhetjük el az 564 méter magasan emelkedő Hricsó {Hricov} várromját. A középkori vármaradvány falait pár esztendeje segítő kezek igyekeznek megmenteni. Ennek hála az vár kezd szépen felépülni életveszélyes omladékaiból. Ennek ellenére nagy óvatossággal járjunk az épületben, mivel körülöttünk komoly mélység tátong.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
23JúlMonyorókerék - Vár
22JúlSzigetvár - Vár
21JúlFöldvár - templom
20JúlVárna, Óváralja - Óvár
19JúlZólyom - vár
18JúlMagyarléta - Léta
17JúlLéka - Vár
Ajánlott látnivalók
templom
Tótprónatemplom
Keresési előzmények
Ricsóváralja - Hricsó