Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bojca - Ochsendorf - BoiţaRomániaErdély és PartiumSzeben vármegye - Vöröstorony

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép

BOJCA, a Vöröstorony és a környezetében levő újkori tábori erődítések

Bojca község a Szebeni-havasok főágának keleti végében, a Vöröstoronyi-szoros északi felében, az Olt jobb partján fekszik. A település déli határában, a Vöröstoronyi-szoros Erdély felőli bejáratánál, egy nagyobb dombbal a háta mögött (azon újabb keletű épületekkel) áll Vöröstorony vára.

 

A szorosban délebbre épült, ma Törttorony (Turnul Spart) néven ismert útzáró erődítés az Olt 1533. évi pusztító áradásában súlyosan megrongálódott. Ennek szerepét vette át és vált a szoros elsőszámú őrhelyévé a Szapolyai János 1538-ban kelt rendelete nyomán az Olt fölé emelkedő dombra épült torony. Ezt a több mint 10 méter magas és négyszög alaprajzú, lőrésekkel sűrűn ellátott tornyot a sarkain kisebb tornyokkal erősített védőfalak övezték. Báthori Istvánnak a már felépített erősség védelmére vonatkozó, 1583-ban kelt rendelete háborús idők esetén 32 fő, békeidőben 8 fő darabontot követelt meg.

 

A 18. század elején épült, s részben még ma is álló védőövvel tovább erősítették a szorost felügyelő erősséget. A torony mögötti domb épületeit a 19. században már osztrák katonatisztek (a parancsnok és a vámintézeti felügyelő) lakták és császári közkatonák adták az őrséget.

 

A Vöröstorony épülete jelenleg gyógyintézet, nem látogatható. A magas ágyútorony, amelyet fallal és olasz rendszerű bástyákkal erősítettek meg, csupán távolról tekinthető meg. Egykori vizesárkának csak csekély nyoma maradt.

 

A Vöröstorony és környezetének további erődítése, új, korszerű erődelemekkel való kiegészítése szervesen kapcsolódik az 1876-tól kezdődő erdélyi szorosvédelmi erődépítkezésekhez, illetve az 1877–78-as orosz–török háborúhoz. Az Orosz Birodalom által támogatott pánszláv eszme terjedése, a Török Birodalom fokozatos balkáni térvesztése, az egyesült román fejedelemségek erősödése, és a Monarchia boszniai ambíciói együttesen tették indokolttá az erdélyi szorosok modernizált megerősítését. Még a háború kitörése előtt, az 1876. november 13-án Bécsben tartott titkos konferencián I. Ferenc-József elnökletével a katonai vezetés megtárgyalta Bosznia és Hercegovina okkupációjának tervét. Oroszország várható negatív reakciójára számítva ugyanekkor döntöttek – többek között – a Kárpátok és Erdély védelmének fokozásáról is.

 

A várat és környezetét bemutató 1878-as felmérési rajz a 19. század utolsó harmadában létrehozott szorosvédő erődítményrendszer egyik elemeként ábrázolja a Vöröstorony épületét, kiegészítve a torony előtti út és az Olt folyása közé telepített ütegállással (Strassen Batterie). A „Werk II.” nevű kiserőd az Olt túloldalán, a Vöröstoronnyal átellenben levő domb nyugati nyúlványán épült. Ennek a tüzérségi kiserődnek ma is láthatóak a sáncai és a dél felé irányuló ütegállásai. Bejárásunk során az erőd közepén téglaépület maradványait, valamint egy 2 × 2 méter méretű, kb. 3 méter mély, kifalazott, részben vízzel telt ciszternát találtunk. Az Olt keleti partján, a tüzérségi kiserőd fölé emelkedő dombtetőn megtaláltuk az 1878-as térképen feltüntetett, árokkal körülvett „Blockhaus IV.” maradványát is. Hasonló épületet (ez a „Blockhaus II.”) ábrázol az említett térkép az Olt jobb partja fölé emelkedő dombon, a Vöröstoronytól kissé délre.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 119-121.

 

GPS: É 45° 37.647 (45.627457)
K 24° 15.636 (24.260603)

A várat könnyű megtalálni, de bemenni nem lehet, mert jelenleg (2005) zárt gyógyintézet működik benne

Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról