Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ERDŐBÉNYE – VÁRHEGY

Erdőbényétől 2 km-re D-re emelkedik a 344,6 m tszf. magas Várhegy, amely a Nagy-Köves-hegytől ÉK-i irányba tartó hegygerinc végét jelenti, külön kiemelkedő hosszúkás kúp alakjában. A Várhegyet Ny-ról aCsorgó-völgy, K-ről pedig Bényi-patak völgye határolja.

A vár szélét jól meghatározható természetes perem jelzi, amelyen mesterséges erődítésnek nincs nyoma a felszínen. Területe teljesen magába foglalja a hosszúkás hegytetőt, ÉNy-i oldala egyenes, többi oldala nagyjából félkörívben követhető.

A belső terület közepén egy nagy mélyedés található, ami minden bizonnyal kincskeresők tevékenységének nyomaként maradt fenn. É-i vége felé a vár területe erősen lejt. A vár belső területének hossza 58 m, legnagyobb szélessége pedig 24 m. Az ÉNy-i egyenes oldal felöl található a legmeredekebb hegyoldal, itt erődítésnek nincs nyoma. A többi oldal enyhébb lejtésű, a perem alatt 4-6 méterrel alacsonyabb szinten sekély mesterséges árok övezi félkörben a várat. Az árok szélessége 3-4 m körüli. Az árok a K-i oldalon kb. 20 m hosszan eltűnik, majd a vár Éi hegyes vége alatt 14 m hosszan ismét nyomon követhető. A vár belső területe jól áttekinthető, füves tisztás, középen egy nagyobb bokros résszel. Az árok erősen bokros, a hegyoldalakat erdő fedi. A felszínen eddigi terepbejárások során leletet nem találtak.

Helynévként a Várhegy már 1672-ből ismert, de a későbbi térképeken is megtalálható. Először Fényes Elek tesz említést arról, hogy Erdőbénye határában a Várhegyen egy régi váromladék, és egy Magita nevű kisded tó van. Később Vende Aladár a Borovszky féle megyei monográfiában már csak annyit közöl róla, hogy a Várhegy nevű dűlőn földsánc nyomai láthatók. Az erődítmény első részletes leírására és felmérésének közzétételére 2004-ben került sor.

NOVÁKI GYULA – SÁRKÖZY SEBESTYÉN – FELD ISTVÁN -  BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG, Castrum Bene Egyesület – Herman Ottó Múzeum - BUDAPEST – MISKOLC, 2009, 40-41 oldal