Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Erdőbénye Szent György-templom

Erdőbénye, Zemplén és Abauj-Torna vármegye határán fekszik. Magyar kisközség, kiknek nagyobb része róm. kath. és református vallású. Hajdan Abaujhoz tartozott és két falu volt, ún. Felső- és Alsó-Bénye, melyek Mező- és Egyházas-Bénye néven is szerepeltek. Legrégibb birtokosai 1404-ben a Perényiek, 1428-ban Kelecsényi István és Pallaghi János. Később a Pálócziak is felmerülnek, de ezek a maguk részét a Dobi és a Monaki családnak zálogosítják el. 1458-ban Gercselyi Balázs, Csan Márton és Pálóczi László szereznek itt részeket, 1465-ben a Gercselyieké és a Csányiaké, de ugyanakkor a Tornaiaknak és a Rozgonyiaknak is vannak itten részeik. 1468-ban „Alsó- és Felső-Bénye aliter Erdőbénye” Rozgonyi Rajnold birtoka. Néhány évvel később a Zbugyaiak merülnek fel. 1510-ben Csaloviti Horváth Péter is részbirtokosa, míglen az 1598-iki összeírásban csak Dobó Ferencz van feljegyezve. 1600-ban Kaszaházi Joó János kir. személynök birtoka, ki azt 1604-ben elveszíti. Ezután a birtok a pataki uradalomhoz csatoltatott s a Lorántffyaké lett, Lorántffy Zsuzsánna révén pedig a Rákóczyaké; II. Ferencz ki a maga részét Stegnernek adta zálogba, de előzőleg Szirmay Lászlónak inscribálta, ki azonban fogságba került, a honnan a Stegner pénze segitette ki, melyért Erdőbénye továbbra is a Stegner család zálogosbirtoka maradt. Később a birtok Rákóczy Juliánnára, az ő révén az Aspremontokra s ezek után az Erdődyekre szállott. Idővel Szirmay I. Ádám lefizetvén a zálogösszeget, a birtokot elfoglalta, de csak Szirmay II. Ádám élvezhette nyugodtan kir. adomány utján. 

Erdőbénye Szent Márton tiszteletére szentelt templomáról XIV. századi adatok is vannak, a jelenlegi XVII., XVIII., és XIX; századi kiépítés és átalakítások emlékeit mutatja. 

Erdőbényének a legrégebbi emléke a római katolikus templom. A főhomlokzat előtt álló torony sarkain egy-egy lépcsős támpillér. A műemlék templom középkori eredetű gótikus tornyában értékes kőmunkákat őriz. A torony déli oldalán nyílik a csúcsíves, pálcatagos keretelésű bejárati ajtó. Fölötte féloszlopos, timpanonos keretelésben reneszánsz címer: a legrégebbi, néven is nevezhető Erdőbényén dolgozott mester: Joanes Schirmer kőfaragó címere. Efölött négyzetes, kőkeretelésű ablak, két oldalán egy-egy közel azonos méretű, profilos keretelésű késő reneszánsz, latin feliratos kőtábla.

Szövege: 

(Készült) Mester Pál főbírósága alatt, tanácstag: Pap Ambrus, (...) István. Társaik: Molnár János, Fejes Márton, Borbély(?) Sámuel, Varga Miklós, Nóvák István, Szabó Mátyás, Medve István, Huszin András, Vajda János, Nagy Tamás. Jegyző: Kaposi Miklós. Futkosó bíró: Arif(...) Demeter, Haznoki Miklós. 

Készült Kaposfai Pál lelkészsége idején, nemesek: Pataki András, Kassai István, Czuri Ferenc, Miszti István, Bari Gergely. Jegyző-felügyelő: Bonházi István, (...) János. Társa: Csanálos Pál. Egyházfi: Kocsis Pál.. Készítette: Schirmer János 1607-ben. 

A két alsó toronyszint ablakai, valamint a harangházat magába foglaló, az előbbieket utánzó, 1892-ben épült harmadik emelet ablakai kőkeretelésűek, csúcsíves záródásúak. A tornyot eklektikus sisak koronázza, sarkain obeliszkekkel. A több periódusban átépített hajó mai formáját 1790-1808 között nyerte el. A hajó háromszakaszos, csehsüvegboltozatokkal fedett, a szentély a nyolcszög három oldalával zárul. A diadalív északi oldalán copf szőszék. A hajó bejárati végében pillérek fölött három kosáríven nyugvó orgonakarzat, nyugati falán a templom korábbi barokk berendezéséből származó két faragott keretelésű oltárkép. 

Forrás:

JOÓ Tibor–ZSÓRY József: Tolcsva műemlékei

FEHÉR József: Az erdőbényei kőfaragó mesterség története 

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)