Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MátrafüredMagyarországHeves megyeHeves vármegye - Muzslatető

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Mellékletek
  • Térkép

A vár helye Gyöngyös város határában, Mátrafüred üdülőtelepülés É-i széle felett található. Megközelíthető a Muzsla utcán és az annak folytatását jelentő sárga jelzésű turistaúton. A hegy tszf. magassága 485 m, a település fölötti relatív magassága 140 m.

A Muzsla É-D-i irányú keskeny gerinc, Ny-ról nagyon meredek, K-ről valamivel lankásabb oldalakkal. Ny-i oldalán a Belső-Mérges-patak, K-en a Kalló-völgy határolja a lejtőket. A vár területe nagyrészt járhatatlan, bokros, kivéve a hegyen keresztül vezető turista utat és a kilátó környékét.

A Muzsla tetőt északi, keleti és délkeleti oldalán megközelítően félkör alakban sánc és annak külső oldalán árok veszi körbe, az árokból kidobott föld a külső oldalon is némi domborulatot eredményez. A nyugati, délnyugati oldal annyira meredek, hogy itt nem volt szükség sáncépítésre. A belső terület átmérője 62 méter északnyugat, délkeleti irányban, 36 méter délnyugat északkeleti irányban. Igy az alapterület 0,15 ha. A sziklába vágott laposaljú árok szélessége 8 méter. A sánc magassága mai lepusztult állapotában az árok aljától mérve az északi szakaszon 3 méter, a belső terület felől 0,5-0,8 méter. A sánc a keleti, délkeleti részeken erősen lepusztult. Lehetséges, hogy egykor a Muzsla kilátó építéséhez hordták el a lepusztult sáncszakasz köveit. A vár bejárata északon lehetett, ott, ahol a sánc nyílásán a turista út elhagyja a belső területet.

A korábbi szakirodalomban egyedül Kandra Kabosnál szerepel. A Bene várról 1889-ben tartott előadásában említette meg a Muzsla "mostani mesterséges alakját" és azt a helyi hagyományt, miszerint a "törökök táborozóhelye volt" ahonnan Bene várát ágyúzták.

Dénes József a vár területén feltáró munkát végzett 1983 augusztus 1-12 között. A sáncot két helyen vágták át. Az északi kutatóárokban a mai felszíntől 90 cm mélységben találták meg az első sáncirányra merőleges gerendát. A további kutatás során megállapította, hogy a sánc 1x 2,5 méteres egysoros fa kazetta szerkezetet tartalmazott.

Anyaga tölgyfa, az elszenesedett kerek átmetszetű gerendák átmérője 15 cm. (az égetés előtt valamivel vastagabbak lehettek). A rekeszeket tört kővel és kevés földdel töltötték ki. Gondosan ügyeltek arra, hogy a köveket a faszerkezethez megfelelően illesztve rakják , hogy a rekesz minél tökéletesebben legyen kitöltve. A nagyobb, 50-60 cm-es kőtömbök közé kisebbeket raktak. A faszerkezet égésekor a föld narancsvörösre égett, de porózus maradt.

Minden bizonnyal spontán égésről, vagy felgyújtás miatti tűzről lehet szó. A száraz árkot sziklába vágták, a kitermelt követ a sáncépítéshez használták fel, de a törmeléket részben a külső lejtő felőli oldalra termelték. A kőfejtés rendkívül nehéz munka lehetett, a kőzet vízszinteshez közeli hasadási iránya miatt. Ezért egy idő után abba is hagyhatták a megvalósultnál talán mélyebbre tervezett árkot. A keleti védőárok átvágása megerősítette azt a feltevést, hogy a szikla vésésével egy idő után felhagytak.

A leletanyag egyetlen darabja egy félbetörött, félkész malomkő. Ez a sánc kövei közt került elő a keleti kutatóárokban, tehát "terminus post Ðuem" keltezi az erődítményt. Kerámia vagy fémtárgy nem került elő. Dénes József feltételezése szerint a kis sáncvár a X. század végén- XI. század elején épülhetett.Talán az Aba nemzettség korai központjának erődítménye volt, a hegyről jól látható abasári monostor közelében. A keltezést a honti - és a feltehetően Hontpázmány genushoz köthető bernecebaráti sáncok konstrukciójának közeli rokon voltára alapozza a feltáró régész..

/Dénes József: Árpádkori sáncvár a Muzsla tetőn, Mátrai Tanulmányok 2000./

GPS: É 47° 50.356 (47.839268)
K 19° 58.144 (19.969067)

INFORMÁCIÓK: Mátrafüredről jelzett turistaúton kb fél óra alatt juthatunk el a Muzslatető sáncaihoz.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban