Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MátramindszentMagyarországNógrád megyeHeves vármegye - Óvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Mátramindszent - Iványpuszta, Óvár

Mátramindszent korábban Heves megyéhez, tartozott, 1950 óta Nógrád megye része. A községtől keletre 1,5-2 km-re húzódik az Iványi-patak völgye. Az észak – dél irányú völgy középső részén nyugat felől kis mellékvölgy, a Köszörűkővölgy csatlakozik be. A két völgy találkozásától északkeletre, kb. 500 méterre, az Iványi-patak jobb partja felett emelkedik az a Szérűskő-hegyből nyugat felé kiugró hegynyelv (tszf.magassága: 322,9), amelyen a vár található.

A természetes hegykúpot körös-körül meredek oldal övezi, különösen a déli oldalon. A vár kis platója patkó alakú, a déli, igen meredek hegyoldal felett egyenes vonalban zárul. Átmérője 14×11 m. A perem alatt 3-6 méterrel alacsonyabb szinten kb. a plató felét árok övezi, ami a nyugati oldalon alacsony sánccal zárul. Az ároktól északra, 15 méterre egy külső sáncot találunk, amely az egész várat körülveszi, bekanyarodik a déli meredek oldalra is, de ott nem zárul össze. E külső sánc által bezárt terület átmérője 50 × 45 m.

A vár területét jól áttekinthető erdő fedi. Területéről régészeti lelet nem ismert. Az erősség elsőként 1864-ben a Pesty Frigyes féle kéziratos helynévgyűjteményben szerepel, mint „Iványi vár”, a közeli Felső és a távolabbi Alsó-Iváni-puszta és az Iványi-patak neve után. 1975-ben Bartha János végzett a területen adatgyűjtést, melynek során Árpád-kori földvárként azonosította. 1981–1983 között Dénes József és Skerletz Iván vázlatosan felmértek, rajzát 1990-ben Dénes József tette közzé rövid leírásával együtt. Pontos felmérését Nováki Gyula készítette el 1990-ben fia közreműködésével, ennek publikálására leírásával 1992-ben került sor.

A vár az írott forrásokban nem tűnik fel. Az egykori Ivány települést, amelynek határa feltehetően részben a mai Mátramindszent, részben Mátraterenye, Nádújfalu területébe olvadt be, legkorábban egy 1296. évi oklevél említi, amikor (Baksa nb.) Lőrinc fia Miklós fiai, Chamaz, János, Zepod és Tompold, valamint Miklós fi a Miklós kettéosztották. 1426-től az Ivániaké volt, 1546 –1549-ben helyi nemesek birtoka.

A várat korszakhoz kötni nem tudjuk, területéről régészeti lelet előkerüléséről nincs tudomásunk. Jellege alapján feltehetően középkorinak tekinthető, s így nem kizárt, hogy a 13. században a Baksa-nembeliek emelhették.

Forrás:
 
NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG Magyarország régészeti topográfiája - 2. kötet - Heves megye - 2009
A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 58.529 (47.975491)
K 19° 57.509 (19.958481)

Információk: Mátramindszent vasútállomásának ÉK-i végén, a sínek melletti egykori rakodó területén tudunk parkolni. Az Iványpuszta irányába tartó földutak a mezőgazdasági nagygépek miatt az év nedvesebb időszakaiban szinte járhatatlanok.

Ezért javasolt az állomástól, a már használatban nem lévő vasútvonal töltésén haladni az Iványi patak hídjáig. Itt a híd lépcsőjén leereszkedünk a töltésről a patak melletti mezőre. A mezőn a pataktól jobbra távolodva, kb. 200 méteren belül becsatlakozunk a Iványpuszta irányába D-re futó földútra. 400 métert megtéve egy kereszteződéshez érünk.

Itt egyenesen haladunk tovább, a már alig járt és nagyrész fűvel, helyenként náddal benőtt korábbi földúton. 2,5 km-t megtéve érünk a várhegy tövébe. Ahol az út keresztezi az Iványi patakot, egy szép rétet találunk. Innen kezdődik a jelzetlen ösvény, melyen kb. 15 perces közepesen nehéz túrával érjük el a jó állapotú sáncokat.

Az út teljes távolsága oda-vissza kb. 10 km. Szép túra, ahol a táv és a várhegyre kapaszkodás nem megterhelő, azonban az útviszonyok a várhegyig, okozhatnak komoly kihívást. Sárra és vizenyős területekre kell felkészülni.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv