Solymos vára
A Maros folyó völgye fölé emelkedő lapos hegytető egyik szélére az 1270-es években emeltette Solymos várát Pál szörényi bán, akinek, mint birtokközpont szolgált az új erősség. Miután az Árpád-házi uralkodók sora kihalt, az anarchikus állapotokba került országot a leghatalmasabb bárók szaggatták darabokra, igyekezve maguknak minél nagyobb területek feletti befolyást szerezni. Így foglalta el Solymos várát is Kán László erdélyi vajda, a korlátlan hatalmú nagyúr. Töle 1315-ben vette vissza Károly Róbert király serege.
A következö évtizedekben az uralkodó utasítására az aradi királyi ispán fennhatósága alá tartozott a solymosi váruradalom, amihez a környékbeli jobbágyfalvak tartoztak a szolgálataikkal. Többször zálogbirtokosok ideiglenes tulajdonába is átkerült, míg 1440-ben a belháború során Ulászló király hívei szállták meg.
1444-től Hunyadi János kormányzó, egyben erdélyi vajda birtokába került át. Ez volt az vár fénykora, ekkoriban létesítették a napjainkig fennmaradt külső várat, valamint a palotaszárnyakat is jelentősen bővítették. Mátyás király egyik párthívének, a Bánffy famíliának adományozta oda, de azok hűtlensége után a saját fiának, a törvénytelen származású Corvin János liptói hercegnek juttatta.
A XVI. század elején a herceg özvegyének kezével együtt Brandenburgi György őrgróf szerezte meg. 1514-ben rövid ideig Dózsa György keresztes felkelöi tartották megszállva, de a temesvári győzelem után a nemesi seregek visszafoglalták. Mondhatta a magáénak Perényi Péter nádorispán, majd az 1526-ban magyar királlyá koronázott Szapolyai János is.
1541-ben itt pihent meg néhány napra a Szulejmán török szultán által elfoglalt Budáról az erdélyi területekre vonuló Izabella királyné is. Hozzá fűződik, a helyi hagyomány szerint a belső vár romos erkélye, az úgynevezett „Izabella királyé balkonja”.
1551-ben, a török elott titokban váradi békekötés értelmében a Habsburg zsoldosok vonultak a falai közé, akik azonban a következő esztendei nagy török hadjárat idején kardcsapás nélkül elmenekültek belöle. A muzulmán katonaság állomásozott a falai között egészen 1595-ig, amikor is Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadvezére, Borbély György – a Maros folyó völgyének sok más kisebb-nagyobb végvárával együtt visszafoglalta.
1602-ben az erdélyi fejedelmi székre pályázó Székely Mózes visszaadatta a törököknek az erődítményt, de a politikai változások után ismét a keresztény csapatok hatalmába került át. Miután a török Porta által követelt Lippa vára és környékének vissza nem adása a pusztulásba dönthette volna az erdélyi fejedelemséget, Bethlen Gábor fejedelem parancsára 1616-ban megostromolták és bevették ezt az eőödítményt a fejedelmi csapatok annak ellenálló helyőrségétöl.
A török hódoltság további évtizedeiböl nem sok adat maradt fenn a katonai szempontból jelentéktelen, másodrendü végvárról, amit - mivel a muzulmán hódítás határa egyre távolabb került töle - csak kis létszámú katonaság örzött. A töröktöl véglegesen 1688-ban sikerült elvenni. A továbbiakban Solymos is beletartozott a török által még mindig uralt Temesvárral szembeni végvárrendszerbe, amit fenntartott a Habsburg hadvezetés.
Ezért 1701-ben elkerülte a feleslegessé váló magyar erődítményekre kimondott felrobbantási parancsot. Egy korabeli zsoldjegyzék szerint 50 gyalogos katona őrizte a falait, tehát nem tartozott a fontosabb katonai támaszpontok közé. Az ország nagy részét ismételt harcokba sodró Rákóczi kuruc szabadságharc idején, 1703 és 1711 között Solymos várát elkerülték a támadások, mindvégig szilárdan a Habsburg hadvezetés uralma alatt maradt.
Mária Terézia királynő uralkodása alatt, mivel Temesvárt is visszafoglalták a Habsburg csapatok, feleslegessé vált a Maros-völgyi végvárvonal, így Solymos helyőrségét is a minimálisra csökkentették. Horea parasztvezér oláh felkelöinek egyik csapata 1784-ben a Várhegy alatt szenvedett vereséget a nemesi csapatoktól.
1788-ban a bécsi Hadvezetés elrendelte Solymos középkori várának katonai kiürítését és a várfalak és épületek lőporral való megrongálását. Miután ezt végrehajtották, a várat többé nem építették újjá. A következő évszázadokban az idöjárás egyre inkább rombolta a solymosi erösséget. A napjainkban végzett terepbejárás adatai szerint Solymos várában csak kisebb mértékű állagmegóvást végeztek, de a várrom omladékai régészetileg még nem feltártak, falai egyre pusztulnak.
Leírása:
Az alatta örvénylő Maros folyó mellett, egy 252 méter magas, meredek oldalú hegyen található a XIII. század végén emelt Solymos (Soimus) várának tekintélyes maradványai.
A településröl induló keskeny gyalogösvényen felkapaszkodva elöször egy széles fennsíkra érünk el. Hogy itt állt-e valamilyen külsö erődítés, palánk védőmű, azt csak egy régészeti feltárás tudná eldönteni, de ennek napjainkra nem maradt semmilyen felszínen látható nyoma.
A fennsíkot egy széles és igen mély szárazárok választja el a K-i részen emelkedő középkori vártól. Egykor a hatalmas kőoszlopokon nyugvó fahídon lehetett bejutni a várba, de ennek nyoma sem maradt, így most a várárokba leereszkedve, majd onnan a falomladékon keresztül érhetjük el a szabálytalan háromszög alaprajzú Solymos erősségének külsö falszorosát.
A két méter vastag külsö falakat támpillérekkel erösítették meg, melyek jórészt fennmaradtak. A belsö palotaszárny falai sok helyen a teljes magasságukig állnak, megfigyelhetök a reneszánsz ablakkeretek sora, valamint a téglával pótolt javítások nyomai.
Érdekes részlete még az „Izabella királyné erkélyének” hívott balkon, ahol a legenda szerint 1541-ben a Budáról elűzött özvegy úrnő kesergett a balsorsán. A Ny-i oldal közepén emelkedik a vastag falú öregtorony, a vár legkorábbi épülete, mely szintén elég jó állapotban élte túl az elmúlt évszázadokat.
Solymos korai kaputornya szintén a Ny-i oldalra, a mély szárazárokra nyílik, ennek még a felvonóhíd láncnyílásai is megtekinthetőek. Mikor aztán a külső falszorossal bővűlt a vár, valószínüleg a XV. század második felében, a Hunyadi család birtoklása idején, a főbejáratot is áthelyezték.
Solymos vára, a nagyfokú pusztulás ellenére még mindig a Maros völgyének egyik fontos történelmi emlékhelye, amely megérdemelné, hogy restaurálva megőrizzék az utókornak.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 291-292.
GPS: | É 46° 6.530 (46.108837) |
K 21° 43.385 (21.723087) |
Információk: A vár a Maros folyó fölé magasodó 252 méter magas, meredek oldalú hegyen található. Messzire nyúlóan uralja a folyóvölgyet és a mellette futó utat.
Solymos községet Lippa városához csatolták, így közigazgatásilag Lippához tartozik. Arad felöl az E68-as (7-es) számú főúton érkezve már messziről látszanak a vár romjai.
Solymos községben a főútról, a patak mellett, balra közvetlenül a várdomb előtti mellékútra fordulunk le. Az utcában ahol lehetőség adódik, parkoljunk le. A várhegyre induló ösvényen cirka 20 perces, néhol közepesen nehéz kapaszkodással jutunk fel a vár romjaihoz.
Visszaúton érdemes a sziklagerincen futó ösvényen leereszkedni. Szép panorámát nyújt a folyóra és vissza a várra.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.