Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

MeszesMagyarországBorsod-Abaúj-Zemplén megyeBorsod vármegye - Várhegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép

Meszes, várhegy

A Várhegy Meszes községtől 1 kilométerre északnyugatra, a Rakaca-völgyi víztározó délii partja felett emelkedik. Tengerszint feletti magassága 231 méter, relatív magassága átlag 76 méter körüli. A hegy oldalai mérsékelten meredekek, északi oldala erősebben lejt.

A kismérető, ovális platón találjuk az egykori vár nyomait, amelyet ma is jó megtartású mesterséges árok és annak külső szélére hányt föld (talán sánc) jelez. Az árok ovális alakú, lapos belső területet fog körül, melynek belső peremén mért hossza 30, szélessége 16 méter. Az árok szélessége 7–9, mélysége 1-1,5 méter körüli.

A várat először egy 18. század végi térkép jelöli. Ez azonban sematikus ábrázolás, amely téglalap alakú, négyszögletes sarokbástyákkal ellátott erődként jeleníti meg, aminek azonban nincs nyoma a helyszínen. 1865-ben egy helyi hagyományt jegyeztek fel, miszerint a várat akkor kezdték építeni, amikor a szendrői várat „lelövedezték”, de mivel a törvény nem engedte több várnak a létesítését, félbehagyták.

Az irodalomban elsőként Szendrei János említi, mint „elips alakú földerőd”-öt, majd Leszih Andornál is megtaláljuk. 1935-ben Tompa Ferenc a Meszes község melletti késő bronzkori temetőben végzett ásatást. Ezzel párhuzamosan próbaásatással a Várhegy földvárában is kutatott, feltehetően őskori várra gondolt. Erről az ásatásáról azonban dokumentáció nem maradt fenn, csak annyit jegyzett meg róla a későbbiekben, hogy a sáncot átvágta és belül is kutatott, de semmiféle korhatározó leletet nem talált.

1939-ben őskoriként ismertetik, és azt írják róla, hogy itt nem erődítési öv állt, hanem istentiszteletre használt védettebb hely volt. 1974-ben a várban Sándorfi György végzett terepbejárást, melynek alapján besorolta a „topográfiai alapon valószínűleg tatárjárás előtti várak” csoportjába. Máshol továbbra is őskori erődítménynek, illetve ismeretlen korúnak tekintik.

Jellege alapján középkorinak határozta meg a várat 1992-ben a Borsod megyei vártopográfia is, amikor felmérését is közzétették. Egyidejűleg arra is utaltak ekkor felmérői, hogy a vár területén sem kerámialeletet, sem falazásra utaló habarcsdarabot nem találtak.

Meszes először 1317-ben tűnik fel faluként, amikor az egri püspök a káptalannak engedi át dézsmáját. 1333 és 1360 között királynéi birtok. 1333-ban azonban Meszesi Demeter budai éneklőkanonoknak és testvéreinek egy udvarháza és birtokrésze is volt itt, amelynek birtoklására ekkor a királyné védelemlevelet adott ki. 1399-ben azonban már a tornai Tekes rokonsághoz tartozó Szalonnai-, Színi- és Jósvafői- családok birtoka.

A várra okleveles adatunk nincs. Az erődítmény kora – leletek és régészeti kutatások hiányában – jelenleg nem határozható meg.

Forrás:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig,
Magyarország várainak topográfiája - Miskolc 2007

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 26.795 (48.446575)
K 20° 46.560 (20.776007)

Információk: Meszes falutól északkeletre levő üdülötelep mellett található a Várhegy. Mind az üdülőtelep, mind a gát irányából megközelíthető a várhegy a "Piros L" jelzésen.

Fontos! A "Piros L" jelzett útvonal csak a várhegy alatt halad el. A korábban a nyereg irányából felvezető jelzetlen ösvény, az akácos telepítése miatt 2021 tavaszán nem volt járható.

Így egyenlőre a gát irányából haladva a várhegy keleti oldalán kezdődő földúton célszerű a nyereg előtti részig haladni, majd az itt még átjárható erdőrészleten felkapaszkodni a várhoz. A szintkülönbség innen cirka 15-20 méter.

A vár déli sáncának külső ívén 2020 nyarán emlékkő került elhelyezésre. Remélhetőleg a felvezető út jelzett kialakítására is hamarosan sor fog kerülni.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv