Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csíkmenaság , Menaság - ArmăşeniRomániaErdély és PartiumCsík vármegye - templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Csíkmenaság (Arm�şeni) falut 1567-ben a regestrum 67 kapuval jegyzi Menasság néven. 1601-ben, 1602-ben Menes Ag formában fordul elő.

Templomára utaló okleveles adat csak 1583-ból ismeretes, amikor katolikus papja van.

Temploma azonban sokkal régebbi, Árpád-kori, a XIII. század első feléből. Ennek emléke és jele a sekrestye és a sekrestye falában másodlagosan megőrzött román kori rózsaablak.

A rózsaablak kőlapja kör alakú, középső furata domborúan faragott levélkoszorúval övezve. A koszorún kívül van még négy áttört keresztszár. Ugyancsak az első építési kor maradványai a román kori rózsaablakok, melyek formájukkal egyedülállók.

A román kori alapokra a XV. században építik a mai gótikus templomot, késői csúcsíves stílusban.

A szentély megőrizte eredeti csúcsíves vonásait: a nyolcszög három oldalával záródik. A diadalív csúcsíves.

Hálóboltozata épen megmaradt. A boltozati gyámkövek kehely idomúak és díszítésük változatos. A bordák kereszteződéseiben festett címerekkel pajzsocskák vannak felerősítve. A zárókövek helyén szintén festett korongok díszlenek. Az egyik címerpajzson az ősi székely címer egyik változata ismerhető fel.

A templom külön ékessége a bordák közötti falfestmények. A gótikus korban készültek, de későbbi átfestéssel, amit a hajó festett deszkamennyezetén az 1455-ös évszám jelez. A bordák közé festett képek: Nap, Hold, 4 próféta, 4 evangélista, Mária–Magdolna, Borbála, Katalin, Ilona, Margit, Anna, Klára, Zsuzsánna, amint az egyes képekhez minuszkulás betűkkel beírt nevek jelzik.

A gótikus kor emléke a szentélyben a fali szentségfülke a XVI. század első feléből, csúcsíves vakárkádokkal, reneszánsz levéldíszekkel. A templom leghitelesebb értéke a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött szárnyasoltár, felirata szerint 1543-ból való. A templom főoltára volt, de a XVIII. században „modern aranyozott oltár szorította ki helyéről s a déli oldalcsarnokba került”. Hajnald püspök fedezte fel.

Az oltár közepén Madonna szobra, kétoldalt két kisebb méretű szobor (szentek). A szárnyak festett képein Jézus élete az angyali üdvözlettől a feltámadásig. Felirata: Regina celli (így) letare 1543. Divald szerint ez a dátum csak a befejezését jelzi, mert 1520-ban készült és nem egy mester kezeműve. Az oromban Szent Anna Máriával és a kis Jézussal. Díszítései reneszánsz stílust képviselnek. A szárnyképek rokonságot mutatnak a csíkszentléleki szárnyasoltár képeivel. A templom hajóját barokkosan átalakították. Mennyezete lapos, de megmaradtak csúcsíves emlékeiből a torony alatti bejáró kőkerete, a déli kapu keleti profilja és a támpillérek.

Az oldalcsarnokot 1858-ban építették hozzá, mai tornyát pedig 1836-ban. A déli kapu kerete részben megmaradt a kőkerítésben Egyik harangját 1542-ben öntötték. Felirata: „O rex gloriae veni in pace 1542.„ Egy másik 1604-ből való, de 1835-ben újraöntik, reá alkalmazva a régi felírást: „O rex gloriae Jesu Xte, Veni in pace. Paulus, fudit. A.D. 1604.„ A templomot egykor vastag várfal övezte, mely visszabontott, átalakított formában ma is látható.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 603-604.


A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 21.191 (46.353188)
K 25° 57.741 (25.962358)
Várak.hu mobil applikáció