Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NeszmélyMagyarországKomárom-Esztergom vármegyeKomárom történelmi vármegye - Nagyvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Neszmély, Nagyvár

Neszmély falu egykori központját jelző református erődtemplomtól dél-délkeletre magasodik a Vár-hegy, amelyen egy, ásatással még nem kutatott erődítés látható. Nyugatra a Disznós-kúti völgy és az alján folyó patak határolja, keleti felén pedig egy löszbe vájt mélyút zárja le a Vár-hegy tömbjét. Csak egy kisebb gerinc köti össze a mintegy 270 méter tszf. magasságú kiemelkedést a délre levő, szőlővel fedett terepalakulatoktól. A déli oldalt leszámítva igen meredek lejtők fogják közre (a Vár-hegy relatív magassága 90-100 m), felszíni alakformái jelenleg is jól beláthatóak.

A vár okleveles említése eddig még nem ismert. Birtoklástörténeti adatok alapján a falu a Zovárd nemzetségbeliek birtoka volt, 1339-ben azután Károly Róbert a Hanckófiak őseinek adományozta, de az erre vonatkozó oklevélben várról nem esik szó. Mindebből Feld István azt a következtetést vonja le, hogy a megyében jelentős birtokokkal rendelkező úri nemzetség valamelyik tagja emeltethette az erősséget valamikor az Árpád-kor végén, majd azt a 14. század elején felhagyták. Az erősség viszonylag korai felhagyásának elképzelését némileg gyengíti az, hogy a várhegy oldalában késő középkori edénytöredékek gyűjthetők, főleg esős időjárás esetén.

A vár legelső említése Pesty Frigyes kéziratos helységnévtárából származik (1864), aki ekkor már megkülönböztetett „Nagy-várhegyet” (római őrtoronynak gondolva a közelben talált római fémek miatt) és „Kis-várhegyet”. Nácz József 1899-ben egy olyan alaprajzot közölt a várról, amelyen csak a torony és a hozzá kapcsolódó falszakasz volt látható, a hozzájuk kapcsolódó sáncok nem. Szerinte a torony pincerésze dongaboltozatos volt, amelyet még látni is vélt. Úgy vélte, hogy a toronytól egy fal vezetett déli irányban, ennek folytatását azonban már ő sem látta. Történeti következtetései azonban tévesnek bizonyultak. Genthon István Magyarország műemlékei című, 1951-ben kiadott munkájában a várhegyen egy „apácakolostort” említett, Magyarország művészeti emlékei című, nyolc évvel később megjelent kötetében pedig Zsigmond-kori „donjonnak” vélte a tornyot. Arra viszont nem szolgált adatokkal, hogy mindezt mire alapozta. A Nagyvárat 1970-ben Virágh Dénes mérte fel, eddig ez az egyetlen megbízható alaprajzi forrásunk a területről.

A vár középső részén, amelyet négy oldalról igen mély várárok vesz körül, emelkedik az alapfalaiban még ma is látható torony. Pincerészénél falainak vastagsága eléri a 2 métert, belső szélessége pedig mintegy 4 méter. A belső részén levő növényzet és omladékréteg miatt műrészletek nem figyelhetők meg. Külső részein a várárokból származó feltöltés található, ennek építészeti-gyakorlati funkciója is lehetett, mivel a homokos-löszös altalaj komolyabb építmény megtartására önállóan, a pinceszintet megtámasztó rétegek miatt nem lett volna alkalmas.

A középső résznél mintegy 5 méterrel alacsonyabb az északi rész, amelynek területe kissé nagyobb az előzőnél. Ezt csak három oldalról övezi várárok, a Disznós-kúti völgy felőli oldalon a terep meredek volta miatt erre nem volt szükség. Ezen a területen falaknak nem látható nyoma. A harmadik, egyben legnagyobb területű rész a középső, magas kiemelkedéstől délkeletre található, ezt a hegy távolabbi részeitől egy újabb árokrendszerrel, átvágással választották le. Jelenleg nem lehet megállapítani, hogy ez is a késő középkori várhoz tartozott-e. Dénes József felvetette, hogy esetleg ebben az esetben egy őskori erődítmény megmaradt sáncait kellene feltételeznünk itt.

László János - Neszmély, Kisvár - Castrum Bene 2016 - Kirándulásvezető

Irodalom

Nácz József: A Vértes vidékének történelmi műemlékei. Archaeologiai Közlemények XXII. (1899) 160–161.

Sándorfi György: Hozzászólás az Árpád-kori „kisvárak” problémájához. Műemlékvédelem. XXXI. (1987) 16–20.

Feld István: A középkori előretolt védőművek és elővárak kérdéséhez. In: „Gondolják, látják az várnak nagy voltát…” Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Budapest 2006, 101-118.

GPS: É 47° 43.825 (47.730423)
K 18° 22.060 (18.367666)

Információk: Neszmély falu egykori központját jelző református erődtemplomtól dél-délkeletre magasodik a Vár-hegy, melyre jelzetlen ösvényen kb. 15 perces túrával lehet eljutni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció
Ajánlott látnivalók
Zimics, Gradina
ZimićZimics, Gradina
Maklyánvár
EgerszalókMaklyánvár
Keresési előzmények
Neszmély - Nagyvár