Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

NyimMagyarországSomogy megyeSomogy vármegye - Kási-vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Kási-vár

Nyim településtől közel 3 km-re Ny-DNy-ra emelkedik a Kási-vár nevű hegy, a Kási-puszta és Szent László monostora-puszta között kanyargó völgy déli oldala felett. A rövid hegynyelv É-i végén magas, kúp alakú, kerek hegyen áll a vár, ket­tős árokkal körülvéve.

Belső védett területe lapos, ovális alakú, átmérője 29 x 21 m. Köröskörül rendkívül meredek oldal övezi, ami valószínűleg mesterséges kialakítású. Alatta 9-10 méter­rel alacsonyabb szinten árok fut körbe, szélessége 7-8 m. Az árok külső szélét sánc kíséri, magassága 2-5 m.

A sánc mögött újabb árok fut körbe, mélysége 1-3 m, szélessége 7-14 m, majd a természetes lejtőben folytatódik. Az árkokon kívül még két rövid védelmi vonal helyezkedik el a hegyoldal lejtőjén. Az É-i oldalon 80 m hosszúságban mesterséges terasz vonul, egy másik hasonló pedig a K-i oldalon, utóbbi hossza 35 m, mindkettő vízszintes.

A központi vár területén feljáratnak nincs nyoma. A Ny-i oldalon a külső árkon keresztül, a külső területtel azonos magasságú töltés vezet át a két árok közötti sáncra. Azonban bizonytalan, hogy a várral egy időben készült-e. Az É-Ny-i oldalon egy völgy kanyarodik fel, esetleg ez is feljáratot jelent. A vár teljes területe 95 x 90 m, 0,63 ha.

A "Nagyhegyi Kási-vár" alatti úgynevezett Váralja települést, Kás faluként többször is említik a forrásokban a Csák nemzettség birtokaként. 1301-ben a Csák nemzetség tagjai osztják fel Kás falut is. A vár, az alatta lévő Kás faluval a Csákok egyik birtokközpontja lehetett a 13-14. században. A közeli, ugyancsak erődített, 12-14. századi Szent László pusztai egyházi központ Kásihoz való kapcsolódása is jól látható.

A vár to­vábbi történetére nincs adatunk. A történeti források 1424-ben említik Kás határában a „mous Nagheg, in quo locus castelü haberetur (Nagyhegyen lévő várhely)"-t, de csak mint várhelyet. Tehát már felhagyott elpusztult várként.

1428-tól a terület birtokosai a nagyhatalmú Rozgonyi család és a Torvaji Ugronok. Birtoklásuk idejére a leromlott állapotú, egyre korszerütlenebbé váló Kási-vár, már nem kap semmilyen féle szerepet.

Az eddigi régészeti kutatások szerint ez a kisméretű, jól megerősített föld-favár, egy tipikusan szép példája a korai Árpád-kori erődítményeknek.

Forrás:
 
Magyar Kálmán - Nováki Gyula: Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig. Kaposvár, 2005, 99.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 46° 47.530 (46.792171)
K 18° 4.557 (18.075958)

Információk: Nyím faluból a dél felé elinduló Sárga jelzésen lehet a vár közelébe jutni, majd a Piros "L" romjelzésre térve 400 métert megtéve érjük el a vár kitûnő állapotban megmaradt sáncait. A távolság a várig 5,5 km.

A Kási-vár megközelíthető Bábonymegyer irányából is. Itt a temetőig tudunk autóval eljutni. Majd innen a "Piros" jelzésen jutunk a vár közelébe, ahol szintén a Piros "L" romjelzésre térve érjük el a várat. Ezen az útvonalon a távolság 4,5 km.

A vár és környezete szépen rendezett, a külső sánc előtt tájékoztató tábla nyújt információkat a várról.

 

Várak Kastélyok Templomok évkönyv