Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A helység első ízben az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben szerepelt, egyházának Pál nevű papját is említik.

Templomát 1456-ban Szent Bertalan tiszteletére szentelték.

Az 1449. évi oklevél szerint Öreglak a Bő nemzetségből származó IV. János, a Laki-Thúz család ősének birtoka. Várát is feltehetően e család építette, amely 1490-ben "Castellum Lak" néven jelentkezik azon oklevélben, melyben Korvin János azt Páka Antalnak és Ferencnek átadta.

II. Ulászló király parancsára 1500-ban Korvin Jánost és enyingi Török Imrét a fehérvári káptalan iktatta be a vár és tartozékainak birtokába. II. Lajos király 1522. február 22.-én kelt oklevelével a Somogy megyei Lak és a Tolna megyei Tamási várakat más birtokokkal együtt, amelyek Héderváry Ferenc nándorfehérvári bán hűtlensége folytán a koronára szálltak, Bucsányi Korláthkőy Péter udvarmesternek, Komárom megye főispánjának adományozta.

Korláthkőy halála után egy ideig özvegyének birtokában maradt, majd János király Bakits Péternek adta, kitől viszont enyingi Török Bálint foglalta el.

Nem sokkal azután, hogy Török Bálint fogságba esett, feleségétől 1542-ben Várady Pál esztergomi érsek a várat elvette és azt Báthori Annának adományozta. Az adomány ellen Korláthkőy Péter leányai, Anna és Erse tiltakoztak, mire az érsek a várat visszavette és nekik adta; őket be is iktatták.

1550-ben Tahy Ferenc vette meg 1200 forintért.

A hódoltság idején a török foglalta el Lak várát és az 1568-69. évi zsoldlajstrom szerint 138, az 1628-29. évi szerint pedig 29 fő volt az őrség létszáma.

Házasság révén részbirtokot kapott itt Gyulaffy László, Csobánc várának kapitánya, aki részét 1678-ban Gorup Ferenc győri prépostnak zálogosította el. A zálogot 1687-ben Jankovics Péter váltotta ki; e család birtoka volt még az 1800-as években is.

A vár a török hódoltság után jelentőségét vesztve pusztulásnak indult.