Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

FelsőgödMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Várdomb

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Felsőgöd, várdomb. Árpád-kori földvár

A Várdomb elnevezés először egy 1832, majd 1839. évi Duna-térképen szerepel az országút keleti oldalán, a Kápolnadombtól délre. 1901-ben a gödi elöljáróságnak a Műemlékbizottsághoz intézett jelentésben említik, miszerint „Várdomb, de ezen nincs semmi maradék” A térképek által jelzett területen, egy 1953-ban készült légi felvételen nagyjából kör alakú, körülbelül 40 méter átmérőjű világosabb kör, ezen belül mintegy 20 méter átmérőjű kiemelkedés mutatkozik.

A földvár a Duna bal partját kísérő dombvonulaton helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 116,8 méter, relatív magassága körülbelül 7 méter. A Duna felöl vizenyős, mocsaras rét határolja. A dombvonulat folytatásától eredetileg árok és sánc választotta el. Az erődítés által védett terület 30x50 méteres. Ezt nyugat felöl, 4-5 méterrel lejjebb elhelyezkedő, körülbelül 6 méter széles terasz határolja, amely az északi oldalon tisztán kivehető árokban folytatódik.

Az árok szélessége körülbelül 8 méter, mélysége a domb tetejétől 4-5 méter. Külső oldalán folytatódik a domb. A sáncárok az északkeleti oldalon beleolvad a földvárat 4-5 méterrel lentebb övező környezetbe. Itt és a déli, délkeleti oldalon a környező házak építkezései miatt nagyarányú földmunkák folytak, amelyek az egykori erődítés nyomait eltüntették. A földvár területén igen sok az újkori, részben háborús beásás.

Az 1978-as terepbejáráskor Miklós Zsuzsa XIV-XV. századi fazéktöredéket talált. 1991-ben szintén ő végzett szondázó ásatás a földvár területén. 52,7 méter hosszú kutatóárokkal észak-dél irányban átvágta az erődítés északi részét, a lakóterület és az erődítés feltételezett déli szakaszát. Északon a sáncnak csak a belső széle maradt meg, a többi részét homokbányászással elpusztították. A sáncárok, a metszet szerint eredetileg 5,5 méter széles lehetett, mélysége pedig a jelenlegi felszíntől mérve 150 cm.

A lakóterület északi részén 40 cm mélységben, 185 cm hosszúságban kőalapozás maradványait figyelték meg. Ezen a részen olyan nagymértékű a bolygatás és a lepusztulás, hogy a védett terület eredeti kiterjedését már nem lehetett rekonstruálni. Ugyanez vonatkozik a vár déli részére is, ahol a sáncárok vonalát már nem sikerült megtalálni. A kutatóárokban előfordult néhány őskori cserép, de a leletek zöme tipikus XIII-XV. századi fazéktöredék.

A Várdombon tehát a XIII. században épült földvár volt. Okleveles említését nem ismerjük. Talán az alig 100 méterre lévő Göd faluban birtokos Gyula-Zombor nemzettség valamelyik tagja építette.

Göd nagyközség a Várdomb magaslatán 1996-ban a Millecentenárium tiszteletére emlékgúlát emelt és rajta zászlót állított. Jelenlegi állapotában a Várdomb parkosított, rendezett formában található. Keleti részében játszóteret alakítottak ki.

Forrás:

Magyarország Régészeti Topográfiája - Pest Megye - Szobi-Váci járás (MRT 09. kötet - 1996)

Szerzők: Dinnyés István, Kővári Klára, Kvassay Judit, Miklós Zsuzsa, Tettemanti Sarolta, Torma István

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 42.195 (47.703247)
K 19° 8.264 (19.137737)

Információ: A Várdomb a 2-es főútról, Budapest irányából jobbra nyiló Várdomb utaca felöl közelíthető meg. Göd nagyközség a Várdomb magaslatán 1996-ban a Millecentenárium tiszteletére emlékgúlát emelt és rajta zászlót állított.

Jelenlegi állapotában a Várdomb parkosított, rendezett formában található. Keleti részében játszóteret alakítottak ki.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
18NovMurányalja - Murány
17NovUgod - Vár
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
Ajánlott látnivalók
Havas Boldogasszony templom
BelecHavas Boldogasszony templom
Keresési előzmények
Felsőgöd - Várdomb