Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KocsMagyarországKomárom-Esztergom megyeKomárom vármegye - Tekevár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Kocs-Tekevár

Kocs község déli végétől délkeletre 3,5 km­re, nehezen elérhető helyen van a Tekevár (1. kép). Kömlőd felől a legkönnyebb megközelíteni. Kömlődről észak felé kiindulva az országúton 2,5 km után érünk ahhoz a ponthoz, ahol az út Tata felé északkelet irányába derékszögben megtörik. Innen haladunk még 500 métert, majd az útra merőlegesen északnyugat felé a szántóföldön 500 méter után elérjük az erdőt és rövidesen egy kinyúló gerinc végén megpillantjuk a Tekevár dombját.

A kerek, természetes domb relatív magassága alig 1­1,5 m, platója lapos, átmérője 19 m, széleit meredekre lefaragták. A dombnyúlvány folytatása felé, délkeleti irányból 28 m hosszú, 1­1,5 m mély, 11­12 m széles árok védte félkörívben. Észak és nyugat felől meredek domboldal övezi, ezeken az oldalakon nincs nyoma erődítésnek.

Bél Mátyás Koccsal kapcsolatban a következőket írta: „Magunk is láttunk azon részen, ahol a kotsi mező keletre néz, annak a dombnak a tövében, amelyet a lakosok Tőke tornyának neveznek, egy egészséges vizű, ki nem apadó forrást, s csövek és csatornák romjai itt­ott világosan mutatják, hogy ebből egykor Kócsra vezették a vizet. Ugyanezen Tőketornya dombon  vannak valami régi kastély romjai, falainak alapjai meg maradtak s úgy vannak vezetve, hogy arra vallanak, az épület egykor nem volt ugyan terjedelmes, mégis kényelmes lakásnak épült, ma már azonban fákkal van benőve. Nem igen tér el a valóságtól azoknak a feltételezése, akik azt tartják, Hunyadi János kormányzó azt a nevezetes egyezséget ebben a kastélyban kötötte meg.”²

A Tekevárat Fényes Elek említi.³ Pesty Frigyes helységnévtárában leírták, hogy a Berek egy nagy völgy, melyben nyomai látszanak egy hajdani erdőnek, e fölött van az úgynevezett Tekevár, mely egy gömbölyű földhányás alkalmasint még a török világból, gömbölyű alakjától vehette elnevezését”.⁴ Említi Gyulai Rudolf, de hozzáfűzi, hogy ott Lipót korabeli ezüst pénzeket és sarkantyúkat találtak.⁵ Nácz József leírása szerint az 1863. évi tagosításkor a Tekevár Tóth György gazdának jutott, aki 15­20 m hosszú árokkal átvágta a halmot, de semmit sem talált, még követ sem.⁶ Később is többen említik.⁷ Sándorfi György 1987­ben mérte fel.⁸ A Tekevár dombjának oldalában néhány közelebbről meg nem határozható középkori cserepet találtunk. 2010­ben Lencsés Zsuzsanna járt a Teke várban.

forrás: Várak nyomában - Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére,

Nováki Gyula - NÉGY KÖZÉPKORI VÁR KOMÁROM-­ESZTERGOM MEGYÉBEN

http://real-eod.mtak.hu/8798/1/FeldFsch.pdf

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 34.560 (47.576008)
K 18° 15.268 (18.254467)

Információk: Kocs község déli végétől délkeletre 3,5 km­re, nehezen elérhető helyen van a Tekevár. Kömlőd felől a legkönnyebb megközelíteni. Kömlődről észak felé kiindulva az országúton 2,5 km után érünk ahhoz a ponthoz, ahol az út Tata felé északkelet irányába derékszögben megtörik. Innen haladunk még 500 métert, majd az útra merőlegesen északnyugat felé a szántóföldön 500 méter után elérjük az erdőt és rövidesen egy kinyúló gerinc végén megpillantjuk a Tekevár dombját. forrás: Várak nyomában - Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére, Nováki Gyula - NÉGY KÖZÉPKORI VÁR KOMÁROM-­ESZTERGOM MEGYÉBEN, http://real-eod.mtak.hu/8798/1/FeldFsch.pdf

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció