Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Perőcsény, Jancsi-hegy, Őskori és feltételezett Árpád-kori vár

Perőcsény község Pest Vármegye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál elhelyezkedő völgykatlanban fekszik. A Magas-Börzsöny nyugati szélén húzódik, az észak-déli irányú gerinc egyik kiemelkedő része, az 586 méter tengerszint feletti magasságú Jancsi-hegy. A megközelítően 250 méter relatív magasságú hegyen lévő erődítésnyomokra, Skerletz Iván hívta fel a figyelmet 1980-ban. A többszöri bejárás alkalmával viszonylag nagy számban kerültek elő réz, bronz és Árpád-kori edénytöredékek.

A Jancsi-hegy déli részén a keskeny gerinc, megközelítően romboid alakú, 65 x 45 méteres, viszonylag egyenes, északnyugat felé enyhén lejtő fennsíkká szélesedik ki. Ebből a keleti oldalon, több andezitszikla emelkedik ki. A lakóterület védelmére az északi oldalon, a keskeny gerincet, két sziklába vájt árokkal vágták át. A külső árok 5-8 méter széles és mintegy 30 méter hosszú, míg mélysége 1,5 méter. Az árok déli oldalán mutatkozó sáncot az árokból kidobott kövekből emelték. A külső ároktól megközelítően 18 méternyire délre, egy második árkot is kialakítottak, amely 4-5 méter széles és 20-22 méter hosszú. Ennek az ároknak a mélysége 1,7 méter.

A lakóterület északnyugati szélén, amely kevésbé meredek, kövekből összerakott 0,5 méter magas és 2-4 méter széles kősánc húzódik déli irányban kb. 50 méter hosszban. A déli és a keleti oldalon, a jelentős szintkülönbségű sziklafalak miatt nem volt szükség sánc építésére, bár a keleti oldalon megfigyelhető egy kb. 25 méter hosszúságú terasz, amelyről azonban nem eldönthető, hogy természetes, vagy mesterséges eredetű. A sziklák szétrepedezése következtében a keleti és nyugati lejtőt kőtenger boritja. A keleti oldalon a kövek helyenként teraszokat alkotnak, de nem megállapítható azok mesterséges volta.

A lelőhely jellegének tisztázására Miklós Zsuzsa régész végzett szondázó ásatást 1986-ban. A kutatóárokban talált különböző korú leletek egymással összekeveredve jelentkeztek, melyek túlnyomó része középső rézkorra keltezhetők. A kövekező jellemző leletek a késő bronzkori urnasíros kultúrához tartoznak. Az őskori leletekhez viszonyítva kevés 12-13. századi edénytöredék jelzi, hogy az Árpád-korban is használták a helyszínt. A 14. századi jelenlétre egy szürkésfehér, kihajló szögfej formájú fazékperem utal.

A feltárás nem oldotta meg a földvár keletkezésének kérdését, amelynek tipólógiai besorolása sem végezhető el egyértelműen. A számításba vehető két őskori kúltúra, a földvár kis mérete miatt zárható ki, habár a kősáncok megfelelnek ennek a kornak. A gerinc kettős átvágása és a védett terület mérete, még ha nagyobb is, mint az átlagos, inkább az Árpád-kori, 12-13. századi létesítés mellett szól.

A varak.hu csapatának 2023-2024-ben két alkalommal is sikerült a helyszín lombmentes időszakban bejárni. A 2023 telén végzett bejárás alkalmával, a hó fedésnek és a tiszta napos időnek köszönhetően, látványos és elég informatív légi felvételeket is tudtunk készíteni. Már akkor megfogalmazódott a hegy alapos bejárásakor, majd a képek kiértékelésekor, hogy a Jancsi-hegyen, az eddigi elképzeléseknél, lényegesen nagyobb őskori telep létezhetett. A hó takarta és ragyogó napsütésben, a hegytető középső és északi részén kirajzolódó teraszok felkeltették a figyelmünket.

2024-ben, a munkánkat térinformatikai adatokkal segítő debreceni Envirosense Hungary Kft. segítségével, sikerült a területről Lidar domborzati árnyékolást és szintvonalas felmérést készítenünk. A Lidar ábrázolás pontosan igazolta a terepen érzékelt teraszos formációkat, az érdekes középrészen elhelyezkedő magaslatot. Egyben rámutatott, hogy valóban sokkal nagyobb területű őskori telep létezhetett a Jancsi-hegyen.

A déli részen vélhetően a középkorban használatba vett - kialakított erődítés, szépen rajzolódik. Markánsan látható továbbá, a gerinc északi részén kialakított két átvágás. Itt azonban felmerül egy további érdekes dolog. Ez pedig a külső északi átvágás és sánc ívének iránya. Miért a megszokottól ellentétes az íve? Talán az előtte lévő magaslatot volt hivatott védeni, amely rész végül nem készült el? Ez utóbbi az a kérdést is felveti, elkészült-e vajon végűl az erődítés, vagy csak alkalmi menedékhelyként használták 12-14. században.

Az információkat és adatokat megosztottuk Terei György régész, főmuzeológus szakemberrel. Remélhetően az elkövetkezendő időszakban várható régészeti kutatások, leletanyaggal is igazolni tudják az őskori telep határait. Talán arra is választ sikerül majd kapni, mely őskori kultúrához köthető a nagyméretű telep a Jancsi-hegyen.

Keserű László - 2024-12-05.

Felhasznált források:

Magyarország Régészeti Topográfiája, 9. kötet - Pest Megye Régészeti Topográfiája,
Szobi és a Váci járás XIII/2. kötet - Akadémia Kiadó - 1993 - 286-287. old.

Keserű László: Perőcsény, Jancsi-hegy, Terepbejárási feljegyzések 2023, 2024 - Magyar Várarchívum Alapítvány - www.varak.hu

Envirosense Hungary Kft. - Perőcsény, Jancsi-hegy, Térinformatikai forrás: enviMAP.hu