Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kehidakustány (Kiskallos)MagyarországZala vármegyeZala történelmi vármegye - Szent Miklós temetőkápolna

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2024.03.07.

Kehida temetőkápolna ( Kiskallos Szent Tamás templom)

Kehida belterületétől északnyugatra, másfél kilométer távolságban, a Zala folyó árteréből kiemelkedő domb tetején kis templom áll. A ma Deák-sírboltként közismert műemlék az Árpád-kori falusi templomépítészet egyik gyöngyszeme. A művészettörténeti és régészeti szakirodalom korábban – a helyi hagyományok alapján – Kehida középkori egyházának tekintette ezt az épületet. A történészek viszont – a nevek azonossága miatt – gyakran a szomszédos Kallósd (középkori nevén Kallos vagy Nagykallos) szintén XIII. századi, és napjainkban ugyancsak temetőkápolnaként használt körtemplomával tévesztették össze Kiskallos-Karacsfölde Árpád-kori templomát. Csupán a legújabb történeti kutatások derítettek arra fényt, hogy a kehidai temetőkápolna valójában azonos a XIV–XV. század fordulóján elpusztult Kiskallos plébániatemplomával, amint ezt a középkori faluról szóló korábbi fejezetünkben már kifejtettük.

Első ízben kallosi Karacs fia Miklós 1341-ben kelt végrendelete említi a templomot: feleségére hagyja Kallos birtokát, amelyben Szent Miklós tiszteletére szentelt kőegyház áll. A templom méretei, alaprajza és jellegzetes díszítése arra utalnak, hogy a XIII. század végén emelték. (Építőanyaga ugyan tégla, de a középkori oklevelek általában minden szilárd anyagból készített épületet kőből építettnek említenek.)

A torony nélküli, félköríves szentélyzáródású, román stílusban emelt kis téglatemplom, amelynek hossza 9,7 méter, szélessége pedig 5,8 méter, a török időkben megrongálódott. A XVIII. század elején kijavították, részben átalakították, és Kehida új plébániatemplomának felépültéig használták. A későbbiekben temetőkápolna lehetett, majd a falu földesurai, a Deákok alakíttatták át családi sírbolttá. (Itt temették el Deák Ferenc nagyanyját és szüleit, valamint testvérét, Antalt is.)

Az épület műemléki kutatására és helyreállítására 1973 és 1975 között került sor, ekkor nyerte vissza eredeti arányait és formáját. Rekonstruálták az Árpád-kori tetőszerkezetet, ismét megnyitották a hajó déli oldalán a félköríves záródású román kaput. A hajóban és a szentélyben helyreállították a kisméretű, szintén félköríves ablakokat, kívül pedig kibontották a farkasfog mintára rakott párkányt.

Forrás: https://www.arcanum.com.        Kézikönyvtár - Száz Magyar Falu - Kehida - Szent Péter örökében

GPS: É 46° 51.298 (46.854973)
K 17° 5.047 (17.084118)

Utolsó frissítés: 2024.03.07.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025