Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mád - Szentháromság-templom

Mád városszerkezete egy sajátos adaptáció, ahol a domborzati viszonyokat mesterien használták fel különleges összhatás elérése érdekében.  Mád általános környezete enyhe lejtésű délkeleti kitettségű domboldal. Ebbe hasít bele észak-déli irányú, erős esésű, viszonylag meredek partú völgyet a Fürdőskúti- és a belecsatlakozó Máj-patak. Ez az a lokális hely, amely - véleményünk szerint - Mád elsőrendű telepítő tényezője. Az ebben a völgyben települt mezőváros - kis túlzással - „fallal kerített". A bezártság, a védelem érzése - hiszen a fal kifelé és befelé egyaránt hat - segített a viszonylag tömör, sűrű szerkezet kialakításában. A völgy szélvédett, aránylag tágas, a két szemközti dombtető közötti távolság 6-800 m.  

A települést érintő legkorábbi régészeti leletek ugyan az őskorba nyúlnak vissza, jelezve, hogy ez a különleges adottságú „lokális hely" mindig vonzó volt, mégis a mai napig élő, rögzült és sűrű települési hely a római katolikus templom környezete lehetett. A XVI. században nyilvántartott 15-20 porta - amely Orosz István szerint 790-850 lakost jelenthetett - a nyomaiban ma is láthatóan erődített templomtól északra és délre a Batthyány utca két oldalán helyezkedhetett el. A templom szentélye így keletelt, tornya pedig így uralja szinte a teljes völgyet. 

Mád falu Szent Tamás templomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék már említette. 1360-ban arra van adatunk, hogy két ekealjnyi föld miatt pereskedett egymással Ondi János fia Pál és Monoki Mihály mester, vitatván azt, hogy a terület Szerencs avagy Mád része-e. Mád ekkor valószínűleg az Ondiak birtoka volt. A15. században a falu már a tállyai birtokkomplexumhoz tartozott, sorsa is azokéval vált közössé. Mád szintén a középkor végén szerzett mezővárosi címet. A település bírójának és polgárainak 1507-ből maradt fenn egy Kassa városának írt levele, ebben magukat már oppidumnak nevezik.

A mai római katolikus templom kezdetben magányos őrtorony volt, később kisebb méretű templom csatlakozott hozzá. A mai templom 1653-ban készülhetett el. A templom felszentelésének évére a bejárat feletti kőtáblába vésett 1653-as évszám enged következtetni. A templomot a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. A mai templom építéséről semmilyen feljegyzés nem maradt ránk, így valószínűsíthető, hogy az őrtorony és a régi kisebb méretű templom átépítésével alakították ki mai formáját részben a 17., részben a 18. században. Keletelt, tekintélyes tömegű építmény. Főhomlokzata előtt erőteljes, gúlasisakos torony. Csúcsíves, pálcatagos keretelésű bejárati ajtaja fölött a toronytest falában a felvidéki későreneszánszot képviselő kőtáblák helyezkednek el: Czirner János lőcsei kőfaragó 1653-as, fölötte négyzetes keretben koszorúba foglalt, Merkur  keresztes kőfaragó-jegye. A támpilléres hajó padlószintje a bejárati toronyaljnál jóval magasabban van. A hajó sík mennyezetes. A három nyolcszög oldallal záródó szentély keresztboltozatos. Északi oldalán tágas sekrestye. A szentély és a hajó falain nem láthatók középkori részletek. A torony harangház alatti helyiségében az ún. zengőben található a barokk korból származó, a Szentháromságot ábrázoló főoltárkép.

Forrás:

Gulyás László Szabolcs: Mezővárosi önkormányzat a középkori Hegyalján (Budapest, 2017)

László Tamás: Mád történeti városszerkezete

Borsod-Abaúj-Zemplén megye képes műemlékjegyzéke 4. Tokaj és környéke (Miskolc, 1992)

Mád település honlapja