Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Csicsóholdvilág - Abtsdorf - Țapu, erődtemplom

Csicsóholdvilág (Țapu, Abtsdorf bei Marktschelken) falu, Szeben megye északnyugati határán, a Nagy-Küküllőtől délre, a DN14-es főút mellett fekszik. A település kialakulása a 13. századra tehető, de első írásos említése csak 1309-ben történik, mikor a falut és papját egy dézsmaper alkalmával említik.

Egy 1309-es feljegyzés szerint már állt a plébániatemplom, mely a 13/14. század fordulóján épülhetett. Egy négyszögletes, 20,6 x 7,7 méteres hajóhoz csatlakozik keletről egy négyzetes keresztboltozatos terem, ami sokszögzáródású szentélybe megy át. A szentély keskeny és hosszú, keresztboltozatos, szép gótikus ablakokkal. Északi falában gótikus szentségfülke áll, részben befalazva.

A templomot kétszer javították és építették át: 1625-ben, amikor feltehetően a hajó gótikus ablakait eltávolították, és a tornyot valószínűleg lebontották, majd 1838-ban, amikor az északi oldal előépítményét, ami a mai bejárat előzménye volt, megépítették. A csúcsíves nyugati kaput befalazták. A hajó ekkor lapos stukkómennyezetet és új ablakokat kapott. Csak az északi oldalon maradt meg a régi csúcsíves ablak.

Az 1625-ben épült déli és északi kapu csúcsíves formájú. A hajdan volt sekrestye csúcsíves ajtókerete befalazva látható. A sekrestyéből már csak az oldalfalak állnak, dongaboltozatának nyomai még felismerhetők.

A templomot egy ovális várfal (57- és 43 m-es átmérőkkel) veszi körbe. Nyugaton egy megerősített kaputorony áll, sarkait támpillérek erősítik. A kaput csapórács védte. A bejáratot három masszív boltozat tartja, az előreugró gyilokjárót kontytető fedi. 1940-ben a tornyot földrengés sújtotta, falait 1955-56 között kijavítottak. A várfal északi oldalán ajtócska található, amit őrtorony véd. Itt is találhatunk a falban egy olyan vájatot, ami csapórácsra utal.

A kerítőfal, ami ma csak 6,2 méter magas, egy kétszintes gyilokjáró nyomait viseli. A belső oldalon felismerhetők a lőrések és a gyilokjárót tartó gerendafészkek. A 80 cm vastagságú falazatot annak ellenére, hogy a lőrések tűzfegyverek számára készültek, formája alapján a 14. vagy esetleg a 13. századra datálhatjuk. Egyrészt az ovális forma a tűzfegyverek elterjedése előtti időt támasztja alá, másrészt a falban így elhelyezett kaputornyok a 13. század végére és a 14. század elejére jellemzőek. A folyami kavics használata a falazatban egy korábbi dátumozást indokol.

A déli várfalnál a középkorban egy kápolna épült, amit 1852-ben lebontottak. A kápolna köveit az új iskola építéséhez felhasználták.

Forrás:

Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 599.