Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Füzérkő (Kerekkő)

Bükkzsérctől északra 5 km-re a Hór-völgy és a Hosszú-völgy találkozása felett emelkedik a Füzér-kő sziklás csúcsa. A csúcstól északkeletre 150 méterre, a hegygerinc kiemelkedő részén van a vár. Kisméretű, hosszúkás területét délkelet felé a Hór-völgy feletti szakadékos hegyoldal, a többi oldalról pedig pár méterrel alacsonyabban, félkörben futó terasz, betemetődött árka fogja át.

A vár platójának hossza 24, szélessége a szakadékig 15 méter. A plató északnyugati szélét határozott, 20–30 cm-re kiemelkedő perem jelzi. Középtájon a perem külső oldalán 3-4 méter hosszan egy gyenge, habarcsba rakott, kb. 1 m éter magas kőfal külső síkja figyelhető meg.

Ez a peremen futó egykori várfal alapozása, melynek vastagságát nem ismerjük. Úgy tűnik, hogy a kissé kiemelkedő, fűvel benőtt perem a fal maradványait takarja. A plató ÉNy-i, hosszanti oldalán futó fal feltehetően bekanyarodik mindkét végén, de ezt csak ásatással lehetne tisztázni. A vár DK-i, hosszanti oldala rövid, erős lejtő után szakadékban végződik, ezen az oldalon erődítésnek nincs nyoma a felszínen.

A várat É, Ny és DNy felöl, 5–6 méterrel mélyebb szinten árok védte félkörívben, kis részben sziklába vágva. Ez azonban ma már csak terasz alakjában látható, mivel a felső falból leomló kövek feltöltötték.

Csak a DNy-i végében van rövid szakaszon sánc az árok külső oldalán, amely egy sziklatömbben végződik. DNy felöl természetes hegynyereg választja el a Füzérkő sziklás csúcsától, ÉK felé pedig a hegy keskeny, kissé lejtő gerince folytatódik. Az árokkal (terasszal) körbefogott teljes terület hossza kb. 50, szélessége kb. 28 méter.

A várra egyetlen adatunk van. 1248-ban IV. Béla király adott engedélyt Lampert egri püspöknek, hogy "Füzér-kőn vagy Kerekkőn, melyek az egri egyház területén vannak, várat építsen" (Kondorné Látkóczki Erzsébet 1997. 13-15.) Az oklevélben leírt határleírás teljességgel összhangban van a jelenlegi határvonallal is, mivel (Bükk-)Zsérc és Cserépfalu közigazgatási határa jelenleg is Füzérkő kettős csúcsán halad keresztül.

(Bükk-)Zsércről tudjuk, hogy már a 13. sz. elejétől a az egri püspöké volt egészen 1457-ig, amikortól a felsőtárkányi karthauzi szerzetesrend birtoka lesz. A vár építését így nagy valószínűséggel a szomszédos Cserép birtokát is uraló egri püspöknek tulajdoníthatjuk. A vár jelentősége már csak kis mérete, és a főbb útvonalaktól távoli fekvése miatt is korlátozott lehetett, de alapvetően a püspök hatalmát szolgálhatta területe felett. Nem valószínű azonban, hogy a vár feladata a Hór-völgyében futó út ellenőrzése lett volna, mivel ez a sziklacsúcson lévő várból eredményesen nem volt megvalósítható.

A várat a későbbi birtokleírásokban sem említik. A vár építésének, fennállásának és pusztulásának idejére nincs adatunk. Csak valószínűsítjük, hogy rövid ideig állhatott fenn.

A vár kutatásában a döntő fordulat a 2000. év tavaszán történt, amikor végre tisztázódott a vár léte. Ekkor vált ismertté az, hogy Tóth Sándor felsőtárkányi lakos a sziklacsúcstól 150 méterre, a gerincen megtalálta a kis vár maradványait. Ezt közölte Nováki Gyulával, aki Baráz Csabával együtt – Tóth Sándor felfedező kalauzolása mellett –  ugyanazon év május 16-án azonosította a várat.

A maradványok felmérésére Nováki Gyula vezetésével 2001. augusztus 4-én, Jurecz László Miklós és Sárközy Sebestyén közreműködésével került sor. A vár területén az azonosításakor egy apró középkori cseréptöredéket és egy kis égett paticsdarabot sikerült a magas fűben fellelni. További eredményeket csak régészeti ásatással lehetne megtudni.

A közelmúltban készített légifotókon az is jól mutatkozik, hogy az erődítésnek helyet adó szikla valóban egy kerek alakzatot formáz. A többek álltal megfogalmazott feltevés, hogy az oklevelekben szereplő Kerekkő és Füzérkő megnevezés egy helyszínt takarhat, eléggé megalapozottnak látszik. Annak fényében feltétlen, hogy az oklevélben szereplő engedély vagylagos leírású. Így valószínüleg végűl a Kerekkőn épülhetett meg, a most Füzérkőnek tekintett vár.

Pusztuló falmaradványok az északnyugati oldalon még láthatóak. Mivel a hegy napjainkban szigorúan védett terület, kevés remény van a még mutatkozó falak megmentésére.

Források:

Nováki Gyula - Füzérkő vára

Nováki Gyula - Sárközy Sebestyén - Feld István: Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az őskortól a kuruc korig

Magyar Várarchívum Alapítvány - Terepi feljegyzések, állapotleírás